A nagyrészt vasárnap életbe lépõ törvénymódosítás részletesen szabályozza a nemzetbiztonsági ellenõrzés kezdeményezésének, menetének és lehetséges következményeinek körét.

A jövõben az Országgyûlés külügyi bizottsága tagjainak is át kell esniük nemzetbiztonsági ellenõrzésen, melyet jelen helyzetben február 28-ig kell kezdeményezni.

A nemzetbiztonsági törvény módosítása kitér az úgynevezett felülvizsgálati eljárásra, amely például akkor folytatható le, ha a nemzetbiztonsági ellenõrzés alapjául szolgáló jogviszonyban álló személy jogviszonyának tartalma lényegesen megváltozik, fokozottabban ki van téve a befolyásolási törekvéseknek. Továbbá, ha nemzetbiztonsági kockázatra utaló körülmény merül fel, így például az ellenõrzött személy vagy közeli hozzátartozója ellen büntetõeljárás indult, külföldi személyekkel, szervezetekkel, érdekeltségekkel kapcsolatos körülményeiben lényeges változás következett be, kábítószer-fogyasztás, alkoholfüggõség, igazolható jövedelemhez képest jelentõs mértékû eladósodottság, jelentõs mértékû, ismeretlen eredetû vagyongyarapodás, az igazolható jövedelembõl nem fedezhetõ életvitel figyelhetõ meg.

Az alapvetõ jogok biztosának adott jogkörök alapján a felülvizsgálati eljárás alá vont személy kérheti az ombudsmantól a felülvizsgálati eljárás elrendelésének és lefolytatásának vizsgálatát az alapvetõ jogokkal összefüggõ visszásság megállapítása érdekében. E vonatkozásban az ombudsman hivatalból is vizsgálhatja a felülvizsgálati eljárás elrendelésének és lefolytatásának nemzetbiztonsági gyakorlatát.

A módosítás kitér a nemzetbiztonsági ellenõrzéssel kapcsolatos jogorvoslatra. E szerint a nemzetbiztonsági ellenõrzés alá esõ személy többek között a biztonsági szakvéleményben szereplõ, általa valótlannak tartott megállapításokkal, kockázati tényezõvel szemben panasszal élhet a nemzetbiztonsági szolgálat fõigazgatója útján a miniszternél, továbbá, a nemzetbiztonsági ellenõrzés alá esõ személy jogviszonyának megszüntetésekor bizonyos esetekben kezdeményezheti a Fõvárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál a döntés felülvizsgálatát. Ilyen ügyekben nemzetbiztonsági ellenõrzésen átesett bíró jár el zárt tárgyaláson, soron kívül.

A bíróság ezekben a perekben a nemzetbiztonsági kockázatot megállapító biztonsági szakvélemény kiadásának alapjául szolgáló eljárás jogszerûségét vizsgálja, de jogköre nem terjed ki a nemzetbiztonsági kockázat megállapításának szakszerûségére. Eljárási szabálysértés esetén a bíróság a nemzetbiztonsági kockázat megállapítására vonatkozó döntést hatályon kívül helyezi és a nemzetbiztonsági ellenõrzést végzõ nemzetbiztonsági szolgálatot új eljárásra kötelezi.

Egyes döntések ellen az érintettek az Országgyûlés nemzetbiztonsági bizottságához fordulhatnak.

A törvénymódosítás érinti a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenõrzésének kérdéseit és egyebek mellett kitér arra is, hogy egyes nemzetbiztonsági ellenõrzéseket le kell folytatni, ha az ellenõrzés alá vont személy érvényes és kockázatmentes biztonsági szakvéleménye 2010. március 31-ig került kiállításra.

Az Alkotmánybíróság (Ab) tavaly márciusban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította azt a korábbi szabályozást, amely nem tette lehetõvé, hogy az ellenõrzött személy külsõ jogorvoslatot vegyen igénybe.

Az alkotmánybírósági eljárást Szabó Máté korábbi ombudsman kezdeményezte, indítványa nyomán az Ab már az érdemi döntés meghozatala elõtt felfüggesztette a kifogásolt szabályok egy részének 2013 júliusi hatálybalépését.

Az Ab tavaly márciusban kimondta, hogy alkotmányellenes az a korábbi rendelkezés is, amely szerint a nemzetbiztonsági ellenõrzés alá esõ személlyel szemben az ellenõrzés alapjául szolgáló jogviszonya idején évente kétszer 30 napig titkos információgyûjtést is lehet folytatni. Az Ab indoklása szerint az akkor vizsgált szabályozás megteremtette a kereteket az ellenõrzött személyek és családjuk életének, személyes kapcsolatainak, akár intim életének megfigyelésére, nyilvántartásba vételére. A nemzetbiztonsági szempontból kifogástalan személyekrõl és családtagjaikról is bármit meg lehet tudni. Mind az ellenõrzés folyamatosságának elõírása, mind a titkos információgyûjtés lehetõsége túlmegy a magánélet tiszteletben tartásához fûzõdõ jog szükséges és arányos korlátozásának mértékén - értékelte az Ab.

A tavaly decemberben elfogadott és javarészt vasárnap életbe lépõ törvénymódosítás kitér arra is, hogy "a nemzetbiztonsági ellenõrzés során a kockázati tényezõk vizsgálatának és értékelésének arányosnak kell lennie a nemzetbiztonsági ellenõrzés alapjául szolgáló munkakörhöz kapcsolódó, a minõsített adat védelméhez fûzõdõ és más biztonsági követelményekkel. A nemzetbiztonsági ellenõrzés során az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat köteles a nemzetbiztonsági ellenõrzés lefolytatásához feltétlenül szükséges, az érintett alapvetõ jogait legkevésbé korlátozó eszközt igénybe venni".

A nemzetbiztonsági kérdõívben pedig a jövõben arra is rákérdeznek, hogy az elmúlt öt évben korlátozták-e az érintett, illetve közeli hozzátartozója beutazását valamely országba.