Komádiban a hatvanas évek elején még több mint tízezren éltek, ma már hatezren sincsenek. A bihari kisváros esetében fél évszázados elvándorlási folyamatról beszélhetünk, amit egyedül új munkahelyek teremtésével lehetne megállítani; vagy legalább mérsékelni.

Biharkeresztesen csak azért nem élnek ma kevesebben, mint mondjuk húsz évvel ezelõtt, mert a határmenti kisvárosba már eddig is sokan (mintegy hétszázan) települtek át Nagyváradról, illetve annak vonzáskörzetébõl. A települési önkormányzat Tiszacsegén is lázasan ötletel azon, hogy a következõ hétéves európai uniós költségvetési ciklusban mi mindennel gazdagodhatna a település, de nagy bánatukra éppen arra a turisztikára jut majd a legkevesebb közösségi forrás, amire õk ott a Tisza-parton leginkább alapozhatnák a jövõt. Pajna Zoltán, a megyei önkormányzat elnöke örül annak, hogy az elkövetkezõ években az uniós támogatások nagyobb hányada kifejezetten gazdaságfejlesztési célokat szolgál, vannak azonban félelmei, hogy Hajdú-Biharban lesz-e elég gazdasági szereplõ, akikhez ezt az irdatlan mennyiségû pénzt ki tudják helyezni.

A nagyváradi ingatlanpiacon huzamosabb ideje tapasztalható árrobbanásnak köszönheti Biharkeresztes, hogy a kisvárosban ma sem élnek kevesebben, mint mondjuk tíz évvel ezelõtt.
Hétszáz betelepülõ

A meglepõ összefüggés hátterét Barabás Ferenc polgármester azzal világította meg, hogy napjainkra már mintegy hétszáz olyan lakosuk van, aki a magyar oldalon vett kertes házat, és naponta visszajár Romániába dolgozni. – Váradról azért tudtak átjönni sokan, mert az ottani belvárosi panellakás árából nálunk kertesházat vásároltak, a Nagyvárad környéki falvakból pedig a jobb életkörülmények csábították hozzánk a határon túli magyarokat. Van, aki nálunk indított vállalkozást, de inkább az a jellemzõ, hogy az ottani munkahelyüket megtartották és naponta ingáznak a lakó- és a munkahelyük között. Legyenek bár egyetemi oktatók, orvosok vagy gyári munkások, reggel mennek, este pedig hazatérnek. A gyerekeiket is jellemzõen nálunk járatják óvodába vagy iskolába – utalt Biharkeresztes sajátos helyzetére a polgármester.
A buszjárat hiánya

Tõle tudtuk meg azt is, hogy a biharkeresztesi õslakosok nem igazán járnak a határ túloldalára dolgozni, Romániában ugyanis alacsonyabb a minimálbér, mint nálunk, vagyis hiányzik hozzá a megfelelõ motiváció. „Éppen a nagyszámú ingázó miatt jelent problémát az, hogy a nagyváradi közlekedési vállalat ideiglenesen szünetelteti a Nagyvárad és Biharkesztes között közlekedõ, menetrend szerint buszjáratot. Azt mondják, nem gazdaságos, a polgárok azonban azt várják tõlünk, hogy oldjuk meg a problémát” – avatott be az éppen aktuális gondjaik egyikébe a városvezetõ. Barabás Ferencnek nagy szívfájdalma az, hogy a fõiskolát, egyetemet végzett fiataljaikat nem képesek otthon tartani. Mint mondta, leginkább azok a fiatal diplomások találnak utat haza, akiket a család vállalkozása vár vissza.
Fele annyian…

Komádiban gyakorlatilag fél évszázada probléma a népesség fogyása – tudtuk meg Tóth Ferenc polgármestertõl, aki elmondta, hogy ez idõ alatt a település lakóinak a száma kis híján megfelezõdött. – Vannak olyan városszéli területeink, ahol a valaha lakott területre ma már csak az üres telkek, illetve az egykorvolt lakóépületek alapjai emlékeztetnek. Ezeknek a telkeknek a zöme mostanra a város tulajdonába került, és többféle hasznosításuk jöhet szóba. Van, ahol belterületi erdõt alakítottunk ki, tervezünk ipari parki fejlesztést, és egy napelempark kialakításában is gondolkozunk – utalt a konkrét elképzeléseikre a városvezetõ, nem titkolva, hogy ezeknek az elhagyott területeknek a tulajdonjogi rendezése esetenként számos problémát felvet.

Mint mondta, egy háromhektáros területen már csupán négy-öt telek nem a városé, de a jogvita adott esetben hátráltathatja a teljes terület rendezését. Márpedig van olyan telek, amelyiknek tizenöt tulajdonosa van, miközben a forgalmi értéke szinte a nullával egyenlõ. A város vezetõi mindenkivel megegyezésre törekszenek, hiszen tudják, hogy a komádi emberek számára a munkahelyteremtés jelentheti a boldogulás szempontjából az egyetlen esélyt.
Halséf-akadémia

Tiszacsege is küzd a népességfogyással, bár az utóbbi két évben mintha csökkent volna a fogyás üteme. Legalábbis Szilágyi Sándor polgármester így érzi, bár az okát maga se tudná megmondani. – A legnagyobb problémánk az, hogy turisztikai fejlesztésekre az elkövetkezõ hétéves uniós költségvetési ciklusban nem, vagy alig jut valami, márpedig számunkra éppen ez lehetne a kitörési pont. Ezért a turisztikát valamivel párosítva (például turisztikai alapképzést indítva) próbálunk meg közösségi forrásokhoz jutni. Többféle feldolgozóüzem kialakítása szerepel a távlati terveinkben, sõt, a Debreceni Egyetemmel karöltve egy úgynevezett halséf-akadémiát is beindítanánk – sorolta dédelgetett álmaikat a polgármester.

- Petneházi Attila -Csegei tervek
Piaccsarnok építése
Ipari park kialakítása
Szociális szövetkezet fejlesztése
Gabonafeldolgozó üzem kialakítása
A száraztészta-készítõ üzem bõvítése
Gyógynövény-feldolgozó létrehozása
Zöldségfeldolgozó és savanyító építése
Turisztikai alapképzés elindítása
A tiszai kikötõ fejlesztése
Halséf-akadémia alapítása az egyetemmel