„Életmentõként” értékelik ágazati szakértõk, hogy Magyarország összesen 15 százalékot fordíthat úgynevezett termeléshez kötött uniós támogatásokra a 2015-2020 közötti új Közös Agrárpolitika (KAP) közvetlen kifizetésein belül – értesült az agrarszektor.hu.
Így oszlik meg

A pénzelosztás elsõsorban a szarvasmarha- és a juhtartóknak, illetve a zöldség-gyümölcs termelõknek kedvezhet, új támogatási elemként pedig belép a fehérjenövények célzott támogatása is. Magyarország a 2015-2020 között uniós költségvetési ciklusban mintegy 1,34 milliárd euró közvetlen kifizetést használhat fel évente, amelybõl a termeléshez kötött támogatások összesen 15 százalékot tehetnek ki. A 15 százalékos keretbõl 2 százalék a fehérjenövények célzott támogatására szolgál, míg 13 százalékot a szarvasmarha-, a juh-, a cukorrépa, a rizs-, illetve a zöldség-gyümölcs ágazat használhat fel. A 13 százalékos részarány évi 175 millió eurónak (300 forintos euró árfolyam mellett 52,5 milliárd forintnak), míg a 2 százalékos fehérjeblokk 27 millió eurónak (8,1 milliárd forintnak) felel meg.
Biztos oda kerül

Az állattenyésztõk kifejezett sikerként értékelik a termeléshez kötött uniós támogatások megõrzését, mivel néhány évvel ezelõtt még megszüntetésük tûnt valószínûbbnek. A gazdálkodók szerint a termeléshez kötött kifizetések legnagyobb elõnye, hogy az e célra szánt uniós támogatások nem landolhatnak a feldolgozói vagy a kereskedõi szférában. A szarvasmarha-ágazatban termeléshez kötött támogatásként nagyrészt az eddigi nemzeti kiegészítõ, illetve átmeneti nemzeti támogatások feltételei szerint fizetnek majd, de most már uniós forrásokból. Ugyanakkor megszûnik az úgynevezett bázisév és a támogatásokat nem kvótákhoz kötötten, hanem állategyedenként utalják ki. Ez viszont – például a tejelõ tehenek esetében - egyes termelõknél hátrányt is okozhat, mert egy-egy nagy produktivitású állatra az idéntõl kevesebb támogatás juthat, mint az eddig alkalmazott, tejkvótához (megtermelt tejmennyiséghez) kötött rendszerben.