2018. július 20. Péntek, Illés.
 
A placebohatás ellentéte: ilyen a nocebohatásForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2015-02-06 08:49:20
A nocebohatás lényegében a placebohatás ellentéte. A placebo esetében az ember valamilyen hatástalan dologtól, például hatóanyag nélküli gyógyszertõl, jobban érzi magát. A nocebóktól viszont rosszabbul érzik magukat az emberek. Ez a hatás szélsõséges esetben akár halálhoz is vezethet.

A placebóról szinte mindenki hallott már. Elsõsorban a gyógyszerkísérletekben kontrollként használt, hatóanyag nélküli tablettákat hívják így, amelyek hatására az emberek sokszor jobban érzik magukat. De általánosságban placebohatásnak nevezünk minden olyan hatást, amely minden valós ok nélkül kedvezõen hat az emberek közérzetére.

A nocebohatás a placebohatás fordítottja. A „nocebók” olyan dolgok, amelyek rosszabb közérzetet okoznak annak ellenére, hogy a valóságban erre nincs semmilyen kézzelfogható indok. A pszichés hatás azonban olyan erõs lehet, hogy nocebo okozta halálesetek is ismertek.
Öngyilkosság nocebóval

Egy fiatalembert depresszió ellen kezeltek már egy ideje, amikor elhagyta a barátnõje. Bánatában lenyelt egy egész doboznyit a neki felírt szerbõl. De hamar megbánta tettét. Súlyos betegen kórházba került, majdnem meghalt. Légszomja volt, a vérnyomása kritikusan alacsony szintre csökkent. Miután kikérdezték, az orvosok rájöttek, hogy a férfi egy új antidepresszáns vizsgálatában vett részt. Ez megmagyarázta, hogy miért nem mutatták ki a tesztek, milyen gyógyszertõl kapott mérgezést. A kezelõorvosok felvették a kapcsolatot a tanulmányt végzõ orvosokkal.

Ekkor érte õket a meglepetés. A fiatalember placebót kapott. A placebo javította a kedélyállapotát, ezért úgy gondolta, igazi gyógyszert szed. Amikor túladagolta a cukortablettákat, a placebohatás átfordult nocebohatásba. Meg volt gyõzõdve, hogy meg fog halni, és valóban haldokolni kezdett. Amikor megmondták neki, nincs veszélyben, felépült.
Halál a nocebohatás miatt

Sajnos nem mindenki ússza meg ilyen szerencsésen a dolgot. Azok az emberek például, akik arra számítanak, hogy belehalnak a mûtétbe, sokkal nehezebben épülnek fel és súlyos komplikációk léphetnek fel náluk. Egy férfi pedig belehalt abba, hogy azt hitte, áttétes daganat van, pedig az orvosok tévedtek. Az õt kezelõ orvosok azt mondták neki, hogy már csak hónapjai vannak hátra. A „határidõ” lejártakor a férfi meghalt. A boncoláskor derült ki, hogy az orvosok tévedtek, és csak egy kis, jól körülhatárolt tumor volt a májában, amelytõl nyugodtan élhetett volna még évekig, a (tév)hit mégis erõsebbnek bizonyult.
Veszélyes, mit mondanak az orvosok

A nocebohatás és az igyekezet ennek elkerülésére megmagyarázza túlzottan nyájas orvosi nyelvet, amely gyakran bosszantja a betegeket. „Ez pokolian fog fájni” – lefegyverzõen õszintének tûnik, de olyasmi, ami még több szenvedést okozhat a páciensnek, mintha némileg õszintétlenül azt mondanák „néhány beteg érez egy kis kellemetlenséget”.

Néhány szó hatékonyan elõzi meg vagy váltja ki a fájdalmat. A hátfájós betegek gyakrabban éreznek fájdalmat nyújtási vizsgálat folyamán, ha az orvos megjegyzi, hogy fájhat. Ha nem szól egy szót sem, csak hagyja a betegeket nyújtani, azok általában nem említik a fájdalmat.

Ez nehéz helyzetbe hozza az orvosokat. Nem etikus úgy kezelni valakit, hogy ne tájékoztassák megfelelõen a betegségérõl. A megfelelõ azt jelenti, hogy a beteg tudomására hoznak mindent arról is, ami rossz történhet vele. Ezeknek a részleteknek a felsorolásával, azaz minden olyan dolog megemlítésével, ami fájdalmat okozhat a betegnek, hátráltatja a felépülését vagy akár halálos szövõdménnyel járhat, növelheti az orvos a olyan páciens szenvedését, vagy akár meggyorsíthatja a halálát, aki nagyon jól meglett volna kevesebb információval.

Ez arra készteti az orvosokat, hogy informálják a betegeket, de egyúttal igyekeznek elterelni a kellemetlen dolgokról a figyelmüket. Ez néha furcsa köntörfalazáshoz vezet. A nocebohatásról szóló egyik közleménybõl például kiderült, hogy azt a járványt, amely „1286 halálos áldozatot szed minden 10 000 emberbõl” rosszabbnak érezték a vizsgálatban résztvevõk, mint azt, amelyik a „népesség 24,14 százalékát öli meg”, holott az utóbbi majdnem kétszer annyi a halálesetet követel, mint az elõbbi. Ezért azt tanácsolják az orvosoknak, hogy százalékokban adják meg a halálozás és a szövõdmények kockázatát, ne konkrét számokban mondjuk ezer fõre kivetítve.
A nem létezõ gyógyítása

A nocebohatással kapcsolatos kutatások nagyon ritkák, mivel a legtöbb orvos viszolyog attól, hogy betegséget idézzen elõ a pácienseiben. Annyit azonban már sejtünk, hogy a nocebohatás specifikus útvonalat követ az agyban, és ezt az útvonalat blokkolni lehet.

A bélben és az agyban megtalálható egy kolecisztokinin (CCK) nevû hormon. A bélben a CCK és változatai az epe és más emésztõenzimek kiválasztását szabályozzák. Az agyban egész más feladatot lát el a hormonkét változata. A CCK-a és a CCK-b olyan receptorokhoz kötõdik, amelyek fékezik a dopamin aktivitását az agyban. Ez viszont fokozza a depresszió és az izgatottság mértékét.

A fokozott ellazulás és boldogság csökkenti a fájdalmat. A fokozott depresszió és nyugtalanság érzékenyebbé teszi az embereket a fájdalomra, és jobban ráirányítja a figyelmüket. Ha valami olyan szert injektálunk az agyba, amelyek ideiglenesen kiütik a CCK-receptorokat, csökken a nocebohatás, és az emberek kedvezõbbnek látják a lehetõségeiket.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!