A kezdeti télies napok után összességében a szokásosnál enyhébb idõ jellemezte a 2015-ös év elsõ hónapját, az átlagosnak megfelelõ csapadékösszeg mellett.
Lassan melegedett

Az esztendõ a korábbi idõszakokhoz viszonyítva szinte szokatlan, kifejezetten téli idõvel indult. Az elsõ dekád során kemény fagyok is elõfordultak, elsõsorban a nyírségi területeken -20 fok alatti értékekkel, de másutt is -15-17 °C között volt a minimumhõmérséklet a leghidegebb hajnalokon. Ez idõ tájt a nappali órákban is csupán fagypont köré emelkedett a hõmérõ higanyszála, sõt, 4-6 napon még a maximum sem érte el a nulla fokot. A hónap derekától fokozatos, jelentõs enyhülés vette kezdetét 5-10 °C körüli napi csúcsértékekkel, s átmenetileg még az éjszakai fagyok is megszûntek. Az idõszak legvégére változékony, de még mindig enyhe idõ volt jellemzõ, éjjelente gyenge fagyokkal, nappal pedig továbbra is 5-10 fok közötti hõmérsékletekkel. A talaj hõmérséklete 5 cm-es mélységben csupán a hónap elsõ felében süllyedt 0°C alá, majd fokozatosan mindenütt megszûnt a gyenge és viszonylag sekély, legfeljebb 10-12 cm mélyre lehatoló talajfagy.

A továbbiakban általában 2-5 fok között állt be a talajhõmérséklet szerte Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Belvízfoltok

A talajfagy a korábban kialakult 5-10 cm vastag hóréteg víztartalmának elnyelését átmenetileg korlátozta, ekkor többfelé alakult ki idõszakos, egyelõre nem nagy kiterjedésû belvízfolt, fõként Hajdú-Bihar egyes mély fekvésû területein. Mielõtt azonban az újabb jelentõs csapadékhullám megérkezett 18-25-e között, a csapadékvíz elszivárgása már jobbára akadálytalanul végbemehetett. A hónap utolsó napjaiban hullott további számottevõ – immár folyékony halmazállapotú - csapadékkal a sokéves átlagnak megfelelõen alakult január csapadékösszege. A kisebb mennyiségek Szabolcsban (25-35 mm) fordultak elõ, a bõségesebb csapadék Hajdú-Bihar déli és középsõ részein hullott (30-45 mm). Gazdasági szempontból az átlagos csapadékösszeg kedvezõnek értékelhetõ, a talaj nedvességkészletének feltöltõdése optimális ütemben folytatódott. Az 1 m mély szelvény vízhiánya jórészt már csupán 10-60 mm közötti. Emellett hosszabban tartó zord idõszak sem tette próbára haszonnövényeink és -állataink alkalmazkodókészségét. A havi középhõmérséklet +3°C körüli anomáliája és az átlagosnál mintegy 20%-kal több napfényes óra ugyancsak jótékony hatást gyakorolt növény- és állatállományainkra.