A második behatolás is egy orosz kutatócsoporthoz fûzõdik. Elõször 2012-ben sikerült áthatolni a jégrengetegen, 3770 méternyi fúrást követõen. Az akkor kinyert vízminták az ismert baktériumokétól eltérõ DNS-t tartalmaztak, ami arra utalt, hogy új, soha nem látott fajokat fedezhetnek fel a világtól 15 millió éve elszigetelt tóban, sõt akár utalásokat is kaphatunk más bolygók élõvilágával kapcsolatosan. A felfedezést azonban sok támadás érte, mivel a mintákat beszennyezte a fúráshoz használt folyadék.

A második kísérlet január 25-én, délután 5 óra 12 perckor érte el a tó felszínét. A kutatók 3400 métert ugyanazon a fúrólyukon át tettek meg, mint elõdeik, ezután a lyukak elválnak egymástól. A csapat jelentése szerint különleges körültekintéssel haladtak elõre és biztosak abban, hogy az új minták kizárólag az õsi vizet tartalmazzák, külsõ szennyezõdés nélkül.

A tó nyomásának és mélységének ismeretében, melyre 2012-ben derült fény, a csapat kiszámította, milyen sebességgel kell kiemelniük a fúrót az úgynevezett dugattyú-hatás elkerülése érdekében, amely során a tó vize hirtelen felfelé kezd áramlani és összekeveredik a fúrást segítõ folyadékokkal, ami legutóbb megtörtént.

Az orosz Sarkvidéki Kutató Intézet munkatársa, Vlagyimir Lipenkov, valamint a Nemzeti Ásványi Erõforrások Egyetemének szakértõje, Nyikolaj Vasziljev által vezetett csapat a behatolás után hagyta a vizet emelkedni a fúrólyukban, ahol az megfagyott, majd az így keletkezett jégmagot emelték ki. "Reméljük, május közepére elemzésre kerülnek a minták" - tette hozzá Lipenkov munkatársa, Irina Alekhina.