Az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és egy nem szavazat mellett fogadta el a MOB közgyûlése. A határozat értelmében a MOB és az Olimpiai Védnöki Testület olimpiai társadalmi párbeszédet indít a gazdaságos olimpia és a 2024-es olimpiai pályázat kérdésében. A határozat leszögezi, hogy a magyar olimpia terve csak egyetértéssel, és erõs társadalmi, szakmai és érdekvédelmi támogatással lehet sikeres, ezért a MOB és a testület kezdeményezi, hogy haladéktalanul készüljön el a magyar olimpiai és paralimpia megvalósíthatósági tanulmányának frissítése és átdolgozása, az Agenda 2020 által biztosított könnyítések maximális kihasználásával. A tanulmány tartalmazzon költséghaszon elemzést, mutassa be, hogyan rendezhetõ Magyarországon olimpia vállalható költségekkel, és hogyan hozhat az egész ország számára hasznot és gazdasági bevételt.

Minderre azután került sor, hogy decemberben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a gazdaságosabb olimpiák érdekében fogadott el reformcsomagot. A NOB az Agenda 2020 elnevezésû programban foglaltak szerint a fenntarthatóbb, olcsóbb és megtérülõ játékokat támogatja, mindemellett ösztönzi a meglévõ, valamint az ideiglenes és elbontható helyszínek legteljesebb felhasználását, s lehetõséget biztosít a több városban történõ, kivételes esetben országhatárokon túlnyúló rendezésre.

A 2024-es olimpiára a jelentkezési határidõ szeptember 15., a házigazdáról pedig 2017 nyarán, Limában dönt a NOB. Eddig Boston, valamint Róma, Párizs és Durban jelezte, hogy versenybe száll, illetve Németországból Hamburg vagy Berlin szintén beadja pályázatát, valamint Baku és Isztambul is érdeklõdött. A közgyûlésen az egyetlen ellenszavazó Nádas Pál, a Magyar Paralimpiai Bizottság korábbi (1980-96) elnöke volt, aki a pályázattal járó kockázatok elemzését hiányolta. A határozat meghozatala elõtt elõször Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpia Bizottság (NOB) magyar tagja ismertette az Agenda 2020 reformprogramról meghozott NOB-döntés folyamatát és fõbb részleteit.

A MOB tiszteletbeli elnöke elõadása elején hangsúlyozta, hogy Thomas Bach elnök szerint a NOB-nak magától kell megújulnia, mielõtt a változást a gyorsuló világ kényszerítené ki. Ennek keretében mintegy 40 ezer javaslat érkezett be az olimpiai mozgalom megújítására, amelybõl 1002-t terjesztettek a NOB tavalyi közgyûlés elõ, s ezt a szervezet 40 pontban foglalta össze. Schmitt Pál felhívta a figyelmet arra, hogy az Agenda 2020 új esélyt ad arra, hogy Magyarország olimpiának adjon otthont, hiszen a NOB elkötelezte magát az olcsóbb és gazdaságosabb olimpiák mellett. Összefoglalásként annyit mondott, hogy az olimpia tulajdonképpen 28 világbajnokság egyidejû megrendezését jelenti, a sikeres olimpia ismérvei a modern fenntartható létesítmények, a tökéletes szervezés és a rendezõ ország versenyzõinek látványos szereplése.

Bienerth Gusztáv, a Borkai Zsolt MOB-elnök - aki betegsége miatt nem tudott jelen lenni - felkérésére létrejött Olimpiai Védnöki Testület tagja az olimpiai és paralimpiai rendezés gazdasági és pénzügyi kérdéseirõl számolt be. Elmondta, hogy 2002-ben egyszer már készült egy magvalósíthatósági tanulmány a budapesti olimpiáról, amely akkor 408 milliárd forintos költséget állapított meg, késõbb 2006-ban és 2010-ben ezt a tanulmányt aktualizálták. Hangsúlyozta, hogy amíg 2002-ben csak a Papp László Budapest Sportaréna volt az egyetlen olimpiai rendezésre alkalmas helyszín, azóta több szempontból, nemcsak sportlétesítményekben, hanem az ország infrastrukturális ellátottságot tekintve is javult a helyzet. Bienerth szerint a tanulmány aktualizálását a 2014-2020-es EU fejlesztési ciklussal összhangba kell elvégezni.

"Komoly versenyre kell számítani 2024-re, mert az Agenda 2020 más városoknak is kedvez" - jelentette ki Bienert, aki szerint a pályázat csak akkor lehet sikeres, ha egy hazai és nemzetközi csapat, széles körû társadalmi konszenzus áll mögötte, s sikerül elnyerni hozzá a közép-európai régió támogatását is. A közgyûlés elfogadta a MOB 2015. évi költségvetését. Eszerint a szervezet teljes idei büdzséje 12 milliárd 35 millió forint, ebbõl 11,1 milliárd az állami támogatás. Az összeg túlnyomó részét a bizottság továbbutalja a szövetségeknek. A versenysport és az olimpiai felkészülés szakmai támogatására idén 2 milliárd 88 millió forint jut, míg a sporteredmények, sportszakmai tevékenység anyagi elismerésére 2 milliárd 687 millió. Az olimpiai sportágak szakmai és mûködési támogatása összesen 3 milliárd 93 milliót tesz ki, ebbõl a legeredményesebb úszás 470,5 milliót, míg a második kajak-kenu 531,6 milliót kap.

A NOB által meghatározott fõbb állomások

2015. szeptember 15. – a jelentkezés határideje
2015. október 7-9. – a NOB információs szemináriumot tart a jelentkezõ városoknak Lausanne-ban
2016. január 8. – a jelentkezési dokumentáció benyújtásának határideje
2016. március – a NOB munkacsoportja egyeztet a jelentkezõkkel
2016. április/május – a NOB végrehajtó bizottsága megnevezi a pályázó városokat
2016. május – a kiválasztott városok megkapják az új kitöltendõ dokumentációt
pályázati szakasz:
2016. augusztus 5-21. – a pályázó városok megfigyelõként részt vesznek a riói olimpián
2016. november/december – a pályázó városok részt vesznek a riói szervezõk jelentéstételén Tokióban
2017. január – a pályázati dokumentáció és a garancialevelek benyújtásának határideje
2017. február/március – az értékelõ bizottság helyszíni látogatásai
2017. június – a NOB közzéteszi az értékelõ bizottság jelentését
2017. június – a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást
2017 nyara – a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyûlésén, az utolsó értékelõ összegzés, a 2024-es játékok rendezõjének kiválasztása