A Dán Vakok és Gyengénlátók Oktatási Központjának kezdeményezésére elindult RoboBraille egy egyszerûen kezelhetõ e-mail és web-alapú szolgáltatás, amely automatikusan képes percek alatt dokumentumokat átalakítani olyan formátumokra, amelyeket a látássérült és olvasási nehézségekkel küzdõ felhasználók is használni tudnak.

Az oldalról magyar nyelven is elérhetõ szolgáltatás célja, hogy támogassa és ösztönözze a fogyatékossággal élõ felhasználók önállóságát az oktatási rendszerben és a munkaerõpiacon. A RoboBraille szolgáltatáson 2004-ben kezdték el dolgozni, azóta egyre több európai nyelven is elérhetõ, és eddig már több százezren használták. A magyar nyelvû szolgáltatás fejlesztésében részt vett az Informatika a látássérültekért alapítvány.

A szolgáltatás fejlesztése még nem ért véget, a fejlesztõk számítanak a felhasználók visszajelzéseire. A konferencián Tanja Stevns, a RoboBraille-projekt nemzetközi koordinátora és Lars Christensen, a RoboBraille International igazgatója ismertette a szolgáltatást. Tájékoztatásuk szerint a felhasználók a weboldalra tölthetik fel a más formátumba átalakítandó dokumentumot, majd a nyelv beállítása után meg kell jelölniük, milyen más formátumban, például e-könyvben vagy nyomtatható Braille-formátumban szeretnék azt – e-mailben – visszakapni. Lehetõség van arra is, hogy a megadott fájlt vagy begépelt szöveget mp3, azaz hangformátumban kérje a felhasználó; ebben az esetben beállítható a szövegbeolvasás gyorsasága valamint az is, férfi, vagy nõi hangon legyen hallható a szöveg.

A konferencián elhangzott, az ELTE valamennyi szakán tanul látássérült hallgató, jelenleg csak ebben a felsõoktatási intézményben félszázan tanulnak. A felszólalók arra is felhívták a figyelmet, hogy a szolgáltatás a diszlexiások, ahogy fogalmaztak, szóvakságban élõk számára is nagy lehetõség. A szolgáltatás elindítását üdvözölte Szekeres Pál, az Emberi Erõforrások Minisztériumának fogyatékosügyi megbízottja és Szõke László, a Nemzeti Fogyatékosügyi Tanács titkára is. Szekeres Pál felidézte, hogy a korábbi évtizedekben – az Magyarország uniós csatlakozása elõtt - milyen komoly nehézséget jelentett a fogyatékossággal élõknek az, hogy a felsõoktatásban tanuljanak, vagy már az is, hogy fizikailag egyáltalán bejussanak egy egyetemi épület emeleti termeibe. A most bemutatott szolgáltatást európai jelentõségûnek nevezte és arra is felhívta a figyelmet, hogy az nemcsak tágasabbá teszi a világot a gyengénlátók számára, de a társadalmi közeget is befogadóbbá alakítja.