2018. július 20. Péntek, Illés.
 
A migrén kialakulását vizsgálja egy magyar kutatócsoportForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2015-02-17 11:22:41
A migrén kialakulásához vezetõ genetikai tényezõket, valamint a migrén és a stressz összefüggéseit vizsgálja a Semmelweis Egyetemen a Nemzeti Agykutatási Program B alprogramja keretében most megalakult MTA-SE-NAP B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport.

Dr. Juhász Gabriella, a GYTK Gyógyszerhatástani Intézetének docense, a kutatócsoport vezetõje hangsúlyozta: elsõsorban arra fókuszálnak, mely faktorok váltják ki a migrénes roham visszatérését. Hipotézisük szerint genetikai tényezõk befolyásolják, hogy miként reagál valaki olyan külsõ környezeti hatásokra – így például a stresszre – melyek migrénhez vezetnek. „Feltételezéseink szerint az agykéregnek, különösen a homloklebenyi résznek vannak olyan szabályozó területei, melyek migréneseknél kevésbé hatékonyan mûködnek, így a szorongás, illetve a fokozott stresszválasz, valamint a fájdalom kialakulásáért felelõs agyi területek nincsenek megfelelõ kontroll alatt” – fogalmazott Dr. Juhász Gabriella, hozzátéve, hogy a stresszt szélesebb értelemben vizsgálják. Így például a munkahelyi és a hétköznapi stresszhelyzetek mellett a fájdalom visszatérésétõl való félelem is kulcsfontosságú lehet.

A vizsgálatokba a tervek szerint száz önként vállalkozót vonnak be; ötven migrénest és kontrollcsoportként ötven egészséges személyt. Az önként jelentkezõket a klinika betegei közül választják majd ki. A kutatás részeként egyebek mellett funkcionális MR segítségével képeket készítenek az agyról, miközben különbözõ behatások érik a vizsgálatban résztvevõt: például félelmet kifejezõ arcot mutatnak neki vagy éppen fájdalommal fenyegetõ helyzetet szimulálnak. A vizsgálatok során látható lesz, hogy az egyes külsõ behatásokra mely agyi terület aktivitása milyen mértékben változott, és különbözött-e ez a migrénesek és a kontrollcsoport esetén.

A kutatási program másik része arra keresi a választ, hogy a stresszoldó módszerek, például az autogén tréning megtanulása hogyan hat az agy mûködésére. A stresszoldó relaxációs módszert elsajátító és alkalmazó migrénes betegek ugyanis arról számolnak be, hogy ritkábban fáj a fejük és kevesebb fájdalomcsillapítóra van szükségük.

A stressz és a migrén összefüggésérõl saját tapasztalataik alapján rendszerint a betegek is beszámolnak. Érdekesség, hogy legtöbbször nem a stresszhelyzetben jön a roham, hanem a stresszhatás lecsengését követõen. Éppen ezért gyakori, hogy a hétköznapi stressz okozta migrén a hétvégén alakul ki.

A kutatócsoport vezetõje, Dr. Juhász Gabriella évtizedek óta kutat a migrén témakörében. PhD-dolgozatát a migrén biokémiai és genetikai aspektusaiból írta, majd 2004-2011 között a manchesteri egyetemen dolgozott, ahol a képalkotó vizsgálatokban is jártasságot szerzett. A kutatócsoportban három PhD-hallgatóval dolgozik, valamint Dr. Kökönyei Gyöngyi pszichológussal, aki a testi betegségek lelki okait tanulmányozza. Munkájukat segíti a Neurológiai Klinika részérõl Dr. Ertsey Csaba és Dr. Zsombók Terézia, valamint az MR Kutatóközpontból Dr. Kozák Lajos.

Dr. Juhász Gabriella abban bízik, hogy a támogatás három éve alatt munkájuk nemcsak a hazai kutatást viheti elõre, hanem nemzetközi szinten is jelentõs, új eredményeket mutatnak fel. Céljuk egyebek mellett, hogy felismeréseik lehetõséget nyújtsanak a migrénes rohamok megelõzésére, és olyan biokémiai mechanizmusokat tárjanak fel, melyek támpontot nyújthatnak késõbbi gyógyszerfejlesztésekhez.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!