A hirtelen hõmérséklet-változás miatt hamarosan eláraszthatják a kátyúk Magyarország útjait, amire érdemes felkészülnie minden autósnak. Ráadásul hazánk egyre öregedõ autóparkja is közrejátszik abban, hogy gyakoribbak lettek az autókat útközben érõ meghibásodások. Csak abban bízhatunk, hogy idén a kemény tél „érdeklõdés hiányában elmaradt”, így talán a kátyú is kevesebb.
Sok az öreg autó

Az autók meghibásodásának gyakoriságában és súlyosságában természetesen az is szerepet játszik, hogy a gazdasági válság és az autópiac hosszú évek óta tartó gyengélkedése következtében az ország autóparkja egyre inkább elöregszik. A hazai személyautó-állomány átlagéletkora megközelíti a tizenkét évet. Az autók emelkedõ kora természetesen rosszabb minõségû, könnyebben meghibásodó gépjármûveket jelent, melyek egy esetleges kátyúkár esetén is könnyebben rongálódnak meg. A tél végére rosszabb mûszaki állapotba került autók és a kátyús utak miatt tavasszal megszaporodik az út szélén lerobbanó autósok látványa.
Tipikus sérülések

A kátyúk leggyakrabban három típusú sérülést okozhatnak az autókban. Jobb esetben a gépkocsi nem sérül meg, azonban leáll a motor. Ennek oka, hogy ha túl nagyot „huppan” az autónk, az üzemanyag ellátást megszakító rendszer aktivizálódik. Ezt sok esetben egy motorháztérben található gombbal ki lehet iktatni, azonban elõfordulhat, hogy csak szervizben tudják megoldani a problémát. A másik gyakori eset a defekt. Ha csupán egy kerék lesz defektes, akkor a megoldás attól függ, hogy milyen felszerelésünk van a kocsiban. Amennyiben azonban több kerék kap egyszerre defektet, feltehetõen autómentésre lesz szükségünk. Súlyosabb kátyúbalesetnek számít, amikor megsérül a futómû, és kitörik a kerék. Ebben az esetben autómentésre van szükségünk, melynek megszervezésében segíthetnek az assistance szolgáltatók munkatársai. A szerviz költségeit a közútkezelõ állja, de ehhez hitelt érdemlõen (fotókkal, tanúkkal, stb.) bizonyítanunk kell, hogy kár ért bennünket. És ezt a kárt ténylegesen egy úthiba okozta.