, és mintegy 12 tonnányi felszerelést visznek a Nemzetközi Ûrállomásra. Az Atlantis 11 napot tölt az ûrben. Az ûrhajósok a tervek szerint három ûrsétát is tesznek.

Az Atlantis hétfõn kezdõdõ küldetése után még további öt ûrsikló-fellövés lesz az Egyesült Államokban, mielõtt a tervek szerint befejezõdik az ûrrepülõgép-program 2010-ben. Az Atlantis csak férfiakkal emelkedik a magasba Charlie Hobaugh, az amerikai haditengerészet ezredesének vezetésével, de már nem csak férfiakkal tér vissza. A hatok egy nõt is magukkal hoznak az épülõ ûrállomásról, nevezetesen Nicole Stottot, aki három hónapja él az állomáson.

A misszió korábban kezdõdött volna, de az amerikai ûrkutatási hivatal az Ares-1 kísérleti rakéta kipróbálása kedvéért 4 nappal elhalasztotta az Atlantis startját. Az Ares-1 rakéta lenne az a hordozóeszköz, amely a tervezett Orion ûrhajót szállítaná. Ez az ûrhajó váltaná fel a kiöregedett ûrsiklókat 2015 után. Az Orionnal küldenének az amerikaiak 2020-ig újra embert a Holdra a Konstelláció program keretében. Az Ares-1 csaknem 94 méter hosszú rakéta. Ilyen hosszú, karcsú hordozóeszközt senki sem épített az utóbbi 30 évben. Minden idõk leghosszabb rakétája az amerikai Saturn V. volt, amelyet 1967 és 1973 között használtak egyebek között a Holdra szálláshoz. Az 111 méteres volt.