Az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege - állapította meg az Alkotmánybíróság, a testület szerint alaptalanok az adószabályokkal kapcsolatban felhozott kifogások.

Alkotmányos a szuperbruttósítás, miután ez az adóalap-kiegészítés egy korrekciós tényezõ - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) a januárban életbe lépõ személyijövedelemadó-változásokról kedden. Az indítványozók, köztük Szabó Máté ombudsman azért fordultak az Ab-hoz, mert álláspontjuk szerint az adóalap-növelõ tételek bevezetése miatt adózni fog a ténylegesen meg nem szerzett jövedelem, az állam a munkáltató által fizetett járulékok után keletkeztet a magánszemélyeknél adófizetési kötelezettséget. Az Ab azzal utasította el a szuperbruttósítás alkotmányosságát vitató beadványokat, hogy az összevont adóalapba nem a munkáltató által ténylegesen fizetett társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás összege kerül be, csupán az összevont adóalapba tartozó jövedelemnek a társadalombiztosítási járulék, illetve egészségügyi hozzájárulás mértékével korrigált összege.

A döntés hatására marad a nyáron elfogadott törvényjavaslat szerinti új számítási metódus. E szerint az adó alapját nemcsak a munkaszerzõdésben meghatározott bruttó jövedelem fogja képezni, hanem azt növelni fogja a foglalkoztatót terhelõ társadalombiztosítási járulék is. Ez önmagában akár riasztó is lehetne, de a jogalkotó ezzel együtt megemelte a kedvezményes adókulcs sávhatárát, az adójóváírás összegét és alkalmazhatósági körét, valamint csökkentette adókulcsokat is. Az alábbi táblázat mutatja be 3 esetre (minimálbér, jelenlegi átlagbér, valamint 400 ezer forint) miként fog alakulni a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség 2010-tõl összehasonlítva a jelenleg hatályos szabályokkal.

Véleményünk szerint az Alkotmánybíróság jelenlegi döntésével nagy kõ esett le, mind a jogalkotó, mind jogalkalmazók szívérõl - kommentálta a döntést Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetõje. Az elõbbinek nem kell a negatív döntés esetén keletkezõ bevételi kieséssel kalkulálni, illetve annak pótlásával foglalkozni. A jogalkalmazók pedig, mind a munkáltatók, mind a munkavállalók a korábbiak szerint számolhatnak. A társaságok többsége már lezárta a jövõ év tervezését, melyben a bérek meghatározása során figyelembe vette a 2010-tõl hatályba lépõ adóváltozásokat is, így sok esetben a bérköltség szinten tartásával és járulékteher csökkenésével továbbra is számolhat. A munkavállalók jelentõs része szintén profitálhat a jövõ évei adóváltozásokból még akkor is, ha bruttó jövedelme nem változik - mondta el a szakértõ.