Akár napokon belül döntést hozhat az MNB a visszaélés-sorozattal súlyosan érintett és a brókerház tulajdonosaihoz köthetõ kisbankok további sorsát illetõen - mondta Windisch László.

A jegybank szorosan együttmûködik a nyomozó hatóságokkal is, támogatva a rendõrség vizsgálatát - tette hozzá.

Megjegyezte azt is: ha mindezek nyomán a bankok felszámolására kerülne sor, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) legfeljebb 20 munkanap alatt - sõt a tapasztalatok alapján még gyorsabban, egy-két héten belül - mintegy 30 millió forintig kártalanítja az ügyfeleket. Az emberek így rövid idõn belül a pénzükhöz juthatnak.

Windisch László jelezte, csütörtökön felkérte a jegybank monetáris tanácsát arra, hogy az MNB biztosítson kellõ mennyiségû likviditást az ügyfélkövetelések kifizetésére, ha az OBA nem rendelkezne elég forrással e célra.

Az OBA tehát képes lesz teljes mértékben eleget tenni kártalanítási feladatainak - hangsúlyozta.

A jegybank üdvözli, hogy a kormány részérõl munkabizottság állt fel a Buda-Cash és a bankcsoporttal kapcsolatos állami feladatok áttekintésére - mondta.

Az állami szerepvállalás Windisch László szerint például azoknál az ügyfélcsoportoknál, így a települési önkormányzatoknál és azok intézményeinél lehet fontos, amelyekre ma még nem vonatkoznak az betétvédelmi garanciakifizetések. Számít a jegybank a kormány támogatására a tapasztalatok alapján elõkészítés alatt álló jogszabály-módosítási csomag kapcsán is.

Az MNB alig 16 hónapja vette át a pénzügyi felügyelés feladatát, de már a Buda-Cash-nél lefolytatott elsõ - a törvényben foglaltakhoz képest elõre hozott - átfogó vizsgálatánál feltárta a mintegy 15 évre visszanyúló csalássorozatot - válaszolta a jegybank felelõsségét firtató kérdésre az alelnök. Windisch László politikai indíttatásúnak tartja az MNB szerepét számon kérõ nyilatkozatokat, hiszen - mint hangsúlyozta - éppen a jegybank volt az, amely az elsõ adandó alkalommal felszínre hozta a visszaéléseket.

Téves és rosszindulatú hírek jelentek meg a sajtó egy részében arra vonatkozóan, hogy az MNB korábbi témavizsgálata miért nem tárt fel szabálytalanságokat a Buda-Cash-nél - hangsúlyozta az alelnök.

Mint rávilágított, a témavizsgálatok - mint nevükbõl is adódik - egy-egy pénzügyi intézmény mûködésének csak szûk területét ölelik fel. A Buda-Cash és néhány más befektetési vállalkozás esetében például az MNB a januárban lezárt vizsgálatában a most felszínre került visszaélésekkel nem érintett online kereskedési platformok mûködését vizsgálta.

Ezzel szemben az átfogó helyszíni vizsgálatok az intézmény teljes tevékenységét aprólékosan áttekintik. Utóbbinak köszönhetõ, hogy a MNB feltárta és nyilvánosságra hozta a Buda-Cash történt bûncselekmény gyanúját felvetõ ügyleteket - szögezte le.

Felmerülhet valóban a kérdés, hogyan történhetett meg a korábban nem látott mértékû kárt okozó visszaélés - mondta.

A brókerház esetében az utolsó átfogó felügyeleti vizsgálat 2010 májusában zajlott le, különösebb elmarasztalás nélkül. Az MNB ezzel szemben a korábban tervezetthez képest elõbbre hozta vizsgálatát a Buda-Cash-nél, és - miután az alapos elõkészítésnek köszönhetõen már az elsõ napon rábukkant a visszásságokra - azonnal kármentõ intézkedéseket hozott a fogyasztók védelmére, a további pénzek elszivárgásának megakadályozására - idézte fel Windisch László.

"Bár a jegybank, a felügyeleti biztosok és a társhatóságok most teljes erejükbõl a betétesek, kisbefektetõk helyzetének azonnali rendezésén dolgoznak, ez nem jelenti azt, hogy ezt követõen ne történne majd meg a múlt esetleges hibáinak feltárása is" - tette hozzá Windisch László.

A jegybanki vezetõ óvott azoktól a közbeszédben megjelent téves általánosításoktól is, amelyek szerint a DRB bankcsoport kapcsán a takarékszövetkezeti rendszer egészével lenne probléma.

A valóságban éppen tavaly történt meg a szövetkezeti rendszer teljes átvilágítása - mondta, megjegyezve, hogy a takarékszövetkezeti szektor így stabil. Hozzátette: a Buda-Cash botrányban földrajzilag egymástól elszigetelt kisbankokról van szó, amelyek hatása kicsi a pénzügyi rendszer egészére is.

Arról, hogy a Brókerháznál történtek miért, hogyan érintik a DRB Bankcsoportot, csak annyit árult el egyelõre a felügyeleti szakember, hogy a bankok vagyonát képezõ jelentõs értékpapír-állomány "eltüntetésében" lehetett szerepe a brókerháznak.

Az MNB továbbra is eltökélt a pénzügyi rendszer megtisztításában, kizárólag a fogyasztók és a pénzügyi rendszer biztonsága vezérli intézkedéseit, és visszautasítja minden ezzel ellentétes célú érdekcsoport gyanúsításait, befolyásolási kísérleteit - szögezte le a jegybanki vezetõ.

Mint felidézte, az MNB az elmúlt másfél évben mintegy 5,11 milliárd forint bírságot szabott ki, bõ 200 milliárd forint tõkeemelést hajtatott végre a hitelintézeti szereplõknél és több hitelintézet tevékenységi engedélyét vonta vissza, és számos visszaélést tárt fel, akadályozott meg.

"Rendnek kell lennie a pénzügyi szektorban is, e nélkül nem lehetséges a bizalom visszaállítása" - jelentette ki Windisch László.