A megkérdezettek egynegyede egyáltalán nem tud félretenni, 28 százalékuk pedig csak havi 5 ezer forintnál is kevesebbet képes megtakarítani.

A lakosság kétharmadának van bankhitele, õk átlagosan havi 15 ezer forintot takarítanak meg, míg akinek nincs hitele, ennek a dupláját teszi félre havonta.

Az életkor erõsen meghatározza azt, hogy ki mire gyûjt: a nyugdíjcélú elõtakarékosság csak a gyermekek felnõtté válását követõen lesz vezetõ megtakarítási szempont. A 25-34 év közti korosztály 40 százaléka lakásra takarékoskodik, 38 százalékuk a gyermekek taníttatására tesz félre és csak 25 százalékuk spórol nyugdíjas korára.

Ezzel szemben a 45-54 éves korosztály 46 százalékának van valamilyen nyugdíj-elõtakarékossága. A második helyen - 32 százalékkal - még ekkor is a gyermekek támogatása áll.

A nyugdíjas idõrõl nagy a bizonytalanság: a megkérdezettek 93 százaléka nem számít arra, hogy az állami nyugdíj elegendõ lesz a megélhetéshez. Ennek ellenére eddig csupán 40 százalékuk vett igénybe valamilyen nyugdíj-elõtakarékossági formát.

Az állami nyugdíj kiegészítéseként 85 százalék tervezi, hogy nyugdíjasként is tovább dolgozik majd, 55 százalék azok aránya, akik a saját korábbi megtakarításukra akarnak támaszkodni. A családjuk támogatására számít a megkérdezettek 38 százaléka és ugyanekkora azok aránya, akik valamilyen szociális segélyben bíznak.

A válaszadóknak mindössze 13 százaléka számít arra, hogy az anyagi lehetõsége a nyugdíjas korában is eléri majd a nyugdíjazás elõtti jövedelmét.