A jegybank alelnöke ezt az MNB és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) keddi budapesti rendezvényén mondta. A konferencia fõ témája a nem teljesítõ hitelek kezelése és arányuk leépítése a banki eszközökön belül.

Balog Ádám kiemelte: a projekthiteleket és az ingatlanokat piaci áron vásárolja majd meg a jegybanki eszközkezelõ, a tevékenységének beindításakor az MNB megfogadja majd a nemzetközi szervezetek javaslatait.

M. Nagy Piroska, az EBRD vezetõ közgazdásza bevezetõ elõadásában elmondta: a nem teljesítõ banki hitelek az egész kelet-közép-európai régióban nagy gondot jelentenek, számos országban ezek 20 százalék körüli arányt érnek el a bankrendszer eszközei között.

Az MNB és az EBRD által tartott egész napos nemzetközi workshop a követelés-átstrukturálással és a nem teljesítõ hitelek kezelésének kérdésével foglalkozik.

M. Nagy Piroska kiemelte: az Európai Központi Bank és az európai bankfelügyelet (EBA) különbözõ ellenõrzései jelentõs összegû nem teljesítõ hitelt derítettek fel a bankoknál. Romániában az utóbbi idõben nagymértékben megnõtt a követelés-eladás mértéke, aminek következtében a nem teljesítõ hitelek aránya jelentõsen csökkent.

Kifejtette: Magyarország is elkezdte azokat az intézkedéseket, amelyek a nem teljesítõ hitelállomány leépítését eredményezik. A jelzáloghitelek forintosításával vélhetõen sikerült megelõzni a nem teljesítõ hitelek arányának további, nagyarányú emelkedését Magyarországon.
Balog Ádám rámutatott: továbbra is magas a nem teljesítõ hitelek aránya a hazai bankrendszerben, ami negatívan hat a hitelkínálatra, elsõsorban a projekthitelezésben magas a nem teljesítõ hitelek aránya (az úgynevezett NPL-ráta).

Elmondta: 2014 elején kezdõdött el az EBRD-vel való együttmûködés, amelynek keretében egy tanulmány készült a nem teljesítõ hitelek kérdéskörérõl. Az MNB ezt követõen társaságot állított fel a vállalati hitelek portfóliójának megtisztítására, amely nem egy "rossz bank", hanem egy új típusú eszközkezelõ.

A jegybanki alelnök elmondta: az MNB piaci áron veszi majd meg az eszközöket a bankoktól, figyelembe veszi a nemzetközi intézmények javaslatait, és kész arra is, hogy ezeknek megfelelõen alakítsa ki az eszközkezelõ (a MARK Zrt.) késõbbi mûködési feltételeit.