Ötvenhét évvel ezelõtt táncolni indult Barkó Imre a fõvárosban. A programról késõbb kiderült, hogy szórakozásnál sokkal többet ígér. A hajdúböszörményi fiatal férfi akkor találkozott nagydobosi születésû társával, akivel egy év múlva örök hûséget fogadtak egymásnak. Debreceni olvasóink mindennapjainak ötvenkét éve része a Napló. – A „papa” nagy focirajongó, vérbeli lokista, szívesen olvassa a sporthíreket – mondta a szerkesztõségben tett látogatásukkor Barkó Imréné. – A kulturális eseményeket mindketten követjük, a lányunk egykori mûvészeti csoportja tagjainak kiállításmegnyitójára mindig elmegyünk – tette hozzá.

Barkó Erika, a Debreceni Alkotó Képzõmûvészekkel dolgozott öt évvel ezelõtti haláláig. – Banki munkája és a festés volt mindene – vallják szülei, akiknek célja egy állandó kiállítási hely kialakítása. Nem csak ezen fáradozik a házaspár. Az erõsebbik nemet képviselõ tag hetvennyolc éves, de tele van tervekkel. – A konyha- és gyümölcsöskertet körbe szeretném keríteni, kaput is kell csinálni, hgy rendben legyen – fejtette ki. Ezeken túl sokat tesznek a közel négyszáz fõs Debreceni Nyugdíjas Klubért is.

– Nagyon szeretünk oda járni, két évtizede tesszük – válaszolja az egyesület programjaiban szervezési feladatokat is magára vállaló nõ, aki elárulja: e tevékenység és a közösség számára kicsit terápia is. Ez segít elterelni a figyelmet a feldolgozhatatlan tragédiáról, amely elsõ látásra nem, csak a beszélgetés során derül ki az életerõs, derûs párosról.