2022. július 2. Szombat, Ottó.
 
A februári idõjárás is melegebb voltForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-03-05 10:29:49
Lehullott csapadék tekintetében a sokéves átlag alatt maradt a térség. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központjából.

Február hónapunk is illeszkedett az átlagosnál magasabb hõmérsékletû hónapok sorába. A tél utolsó harmada egyben szárazabb is volt a szokásosnál.
Hûvös hajnalok

A megszokottnál magasabb havi középérték ellenére február kifejezetten télies idõjárással indult. Az elsõ hét folyamán alig emelkedett fagypont fölé a hõmérõ higanyszála, nappal 0 és +5 közötti, éjjel -2 és -7 °C közötti hõmérséklet volt jellemzõ. Akadtak olyan napok is, amikor egész nap fagyott, de ilyenre az egész hónapban is mindössze 1-3 ízben volt csak példa. A sok felhõ és a jobbára borult, idõnként csapadékos idõjárás miatt erõs fagyok ekkor még nem alakultak ki. A második dekádra azonban fokozatosan szárazabbra fordult a Kárpát-medence idõjárása és a derült, csendes idõben erõsödött a napi hõingás. Míg a napi csúcsérték sok helyütt már a 10 fokot is meghaladta, a hajnali órák még kemény fagyokat tartogattak: a leghidegebb 18-án virradóra volt, akkor nagy területen süllyedt -10 fok alá a 2 méter magasan mért léghõmérséklet. A harmadik dekád során jelentõsen mérséklõdött az éjszakai lehûlés, 23-ától kezdõdõen mindenütt megszûntek az éjszakai fagyok. Nappalra állandósultak a 7-12 fok körüli maximumok, a legmelegebb nap 24-e volt, amikor Debrecenben kereken 17,0 fokig melegedett fel a levegõ a kora délutáni órákra.
Többet sütött a nap

A napi középhõmérséklet a második dekád végéig fagypont körül ingadozott, majd tartósan a 6-10 °C-os tartományba emelkedett. Részben ennek is köszönhetõen a havi középérték a sokéves átlagot 1,5-2 fokkal meghaladva 1,1-2,0 °C között szóródott Észak-Tiszántúl területén. Ezen értékeket a szokásosnál mintegy 30-40 százalékkal magasabb napfényes óraszám mellett mérhettük, s ugyancsak a szokásos felett alakult a felszíni talajhõmérséklet is. Öt centi mélységben csupán az elsõ dekád végéig mértünk gyenge talajfagyot, de ez sem volt általános sem Hajdú-Bihar, sem pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén. Ami a havi csapadékösszeget illeti, e paraméter tekintetében nem csupán a sokéves átlagtól, de az ország többi területétõl is jócskán elmaradt a tiszántúli régió. Februárban mindössze 10-22 mm kezdetben szilárd, majd vegyes, végül folyékony halmazállapotú csapadék hullott a térségben. Ez fele-kétharmada a klímastatisztikák alapján várható értékeknek. Vékony hótakaró is mindössze 2-4 napon borította csak a térséget a hónap elején, a csapadék java része a késõbbi idõszakban, esõ formájában érkezett. Ennek megfelelõen a talaj nedvességkészletében sem következett be jelentõsebb változás: az 1 m mély szelvénybõl a legszárazabb, nyírségi tájakon még 40-60 mm hiányzik a szabadföldi vízkapacitás eléréséhez. Másutt azonban optimálisak a telítettségi értékek, sõt, Hajdú-Bihar déli vidékein, valamint egyes mélyebben fekvõ területeken átmeneti belvízgondokkal is szembe kellett néznie a gazdálkodóknak.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!