Nagy István beszámolt az albizottság tagjainak a HNP földbérleti pályázataival kapcsolatban készült Kehi-vizsgálatról.
Az államtitkár a miniszterelnöknek a témával kapcsolatban korábban adott válaszára utalva elmondta, hogy a Kehi a kormány utasítására lefolytatta vizsgálatát, ennek alapján az FM módosította a földbérletek pályázati eljárását. A konkrét ügyben véleménykülönbség volt a Kehi és a szaktárca között, amelyet tisztáztak - tette hozzá.

Az államtitkár megerõsítette: a nyertes pályázók számára elõírták, hogy a megkötött haszonbérleti szerzõdésben vállaltaknak a szerzõdés teljes idõtartama alatt meg kell felelniük.

A vitatott szerzõdések felbontásán a nemzeti park igazgatósága dolgozik, majd újra megpályáztatja ezeket a földeket - közölte Nagy István.

Az FM parlamenti államtitkára emlékeztetett: a mostani pályáztatást megelõzõ haszonbérleti ciklus 2009. szeptember 1-jétõl 2014. augusztus 31-éig tartott.

Ismertette: a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága másfél év alatt négy pályázati eljárási ütemben oldotta meg közel 66 ezer hektárnyi termõföld haszonbérbe adását. Az összes terület 65 780 hektár volt, a birtoktestek száma 565, átlagméretük 116 hektár.

A pályázatra 2323 beadvány érkezett, közülük 2095 volt érvényes. A megkötött szerzõdések száma 762 volt.
Beszámolt arról, hogy a Kehi a múlt év januárja és júliusa között lefolytatott vizsgálata során 428 birtoktest eredményesen zárult pályázati eljárásainak nyertes pályázatait vizsgálta. 92 esetben tett észrevételt, vagyis a pályázati eljárások mintegy 80 százalékát aggálytalannak találta. A megkötött haszonbérleti szerzõdések számát alapul véve hasonló az arány: a Kehi 590-bõl 112 esetben tett észrevételt, tehát mintegy 81 százalékot teljesen szabályosnak talált.

Nagy István kiemelte: a Kehi-vizsgálat eredményeként nem született büntetõfeljelentés, és polgári per indítását sem kezdeményezték, mivel korrupció gyanúja fel sem merült a HNP igazgatóság földhaszonbérleti szerzõdések megkötésére irányuló pályázati eljárásai kapcsán. A Kehi-jelentésnek ezekkel a megállapításaival a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatóság nem értett egyet, és fenntartotta korábbi álláspontját.

Az államtitkár jelezte: az FM a Kehi-jelentés tervezetének megismerése után az észrevételek alapján módosította az ide vonatkozó, még 2012-ben hozott VM-utasítást, (a pályázat negyedik ütemét már ez alapján bonyolították le), továbbá engedélyezte a HNP-igazgatóságnak a haszonbérleti szerzõdések megkötését a nyertes pályázókkal.

A HNP-igazgatóság így valamennyi, haszonbérleti jogviszony létesítésére irányuló eljárást lezárt, a szerzõdéseket az összes nyertes pályázóval megkötötte, és a területeket jegyzõkönyvileg birtokba adta.
Tájékoztatása szerint a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Õrszolgálata 2015-ben megkezdi a haszonbérleti szerzõdésekben foglaltak teljesítésének helyszíni ellenõrzését. Ezt azokkal a birtoktestekkel kezdik, amelyeket már 2013-ban vagy 2014 elején birtokba adtak, de megvizsgálják azokat a területeket (Balmazújváros, Berettyóújfalu és környéke) is, ahol a "leghangosabbak voltak a mutyit kiabálók".

Nagy István kitért arra: korábban nem voltak részletes elõírások arra vonatkozóan, hogy hektáronként mennyi számosállattal (állategységgel) kell legeltetni. Másrészt a Hortobágyi Nonprofit Kft. nem tudta az ökológiai szempontból szükséges mennyiségû jószággal lefedni a használatában álló 13 ezer hektárnyi gyepet.

Az új szerzõdésekben az állategységet részletesen meghatározták, csökkentették továbbá a természetvédelmi szempontból nem kívánatos intenzív kaszálók területét. Ezeknek az intézkedéseknek köszönhetõen 2016-ra 2,0-2,5 szeresére nõ a legeltetett állatok száma a Hortobágyi Nemzeti Parkban, továbbá felére csökken az intenzív kaszálók kiterjedése.

A birtoktestek kialakításakor törekedtek arra, hogy a nagyobb területekhez szántó is tartozzon, ahol a bérlõk megtermelhetik a legeltetett állatok téli takarmányszükségletét.

A testület ülésén Harangozó Gábor (MSZP) vitatta a megtett intézkedések eredményességét, úgy vélte, hogy még a Kehi vizsgálata sem zárult le. Megkérdõjelezte a miniszterelnök szavahihetõségét is.

Sallai R. Benedek (LMP) - a bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vevõ országgyûlési képviselõ - elvitathatatlannak nevezte, hogy az ügynek vannak negatív pontjai.