2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Március 15. - Országszerte megemlékezések a nemzeti ünnepenForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-03-16 19:19:28
Országszerte tartottak megemlékezéseket vasárnap, az 1848-as forradalom évfordulóján. Miközben a kormányzati politikusok azt hangoztatták, hogy az elmúlt években erõsödött az ország, az ellenzék a demokrácia és a szabadságjogok csorbításával vádolta a kabinetet. A civil tüntetõk új magyar köztársaságot követeltek a fõvárosban.

Orbán Viktor miniszterelnök, a Múzeumkertben megtartott állami díszünnepségen a szabadságot és a nemzeti függetlenséget nevezte a magyar történelem "páros vezércsillagának". A kormányfõ szerint a szuverenitásért folytatott harcnak soha nincs vége, az elmúlt években pedig ismét egy erõs magyar nemzet kezdett el kovácsolódni.

A politikus, a "Tisztelet a bátraknak" felirat elõtt arról beszélt, hogy az országot lakóinak kell berendezniük.

A magyar történelem létparancsolata úgy szól: függetlennek lenni a nálunknál nagyobbak között; földet, hazát megvédeni; saját szabad magyar világot teremteni - jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint, a magyar sors lényege azóta sem változott: a magyarok keményen dolgoznak fennmaradásukért, helytállásukért pedig elvárják az õket megilletõ tisztelet.

A beszéd alatt tiltakozók részérõl folyamatos sípszót, bekiabálásokat lehetett hallani, mire a tömeg egy része "Tarts ki, Viktor!" felkiáltással válaszolt.

Áder János köztársasági elnök, a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásakor úgy vélekedett, hogy 1848-ban sem csak a pezsdítõ szónoklatok hozták el az új világot, hanem a mindennapi munka.

A mi dolgunk ezért a nemzet ünnepén elismerni azok teljesítményét, akik naponta mutatnak példát nekünk a kitartásra - jelentette ki.

Az ünnepségen a Magyar Érdemrend különbözõ fokozatait harmincketten vehették át, tizenhárom mûvész kapott Kossuth-díjat, hatan megosztott Kossuth-díjban részesültek. Széchenyi-díjat tizennégyen, megosztott Széchenyi-díjat pedig hárman vehettek át.

Az MSZP elnöke, Tóbiás József, az Ajkán megtartott ünnepséget követõen kijelentette, hogy a helyi idõközi országgyûlési választás közeledtével rendhagyó közmeghallgatásra hívja a miniszterelnököt a magyarországi demokráciáról.

A szocialista politikus azt mondta, eleink a feudalizmus eltörléséért küzdöttek, a felelõs kormány megalakításáért, a közös teherviselésért, ma viszont egy szûk elit nyomorba taszítja emberek millióit, korlátozza a szabad médiát, mert "az orbáni hatalom önzõ, feudális".

A Fideszre utalva megjegyezte, hogy kelet felé néznek, a szocialisták viszont nyugat felé indultak és egy európai Magyarországon szeretnének büszke hazafiak lenni.

A Jobbik alelnöke szabad, független, megbecsült Magyarország létrehozását nevezte meg célként a budapesti Március 15. téren. Szávay István szónoklatában az elmúlt 25 év politikáját bírálva azt mondta, hogy nem ezért küzdöttek a márciusi ifjak.

A párt másik alelnöke, Apáti István pedig az Iszlám Állam elleni tervezett magyar szerepvállalásra utalva aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az veszélynek teszi ki Magyarországot.

Schiffer András az LMP társelnöke szerint 2015. március 15-én figyelmeztetést kell küldeni a kormánynak.

Egyrészt azt, hogy egyik függõség nem szünteti meg a másikat, hanem végzetessé teszi az ország kiszolgáltatottságát. Ugyanakkor ha egy ország viselt dolgairól külhonban többet tudnak, mint annak polgárai, az országnak nincs felelõs kormánya - fogalmazott.

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a Pilvax kávéháznál arról beszélt, hogy március 15. 2015-ben nem a sajtószabadság, hanem a sajtórabság napja. Úgy vélekedett, hogy a hatalmon lévõk, miközben 25 évvel ezelõtt nagyon tisztességes szerepet játszottak, mára megcsalták önmagukat és elcsalják az országot.

Szigetvári Viktor az Együtt elnöke Debrecenben úgy fogalmazott, hogy a Nemzeti Együttmûködés Rendszerét el kell söpörni, vagy le kell gyõzni, és meg kell állapodni a parlamentben a teljes, folytonosság nélküli lebontásáról.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter Hódmezõvásárhelyen kijelentette: minden magyarnak meg kell értenie, hogy a 21. században csak akkor tud boldogulni a nemzet, ha a legjobb vagy a legkiválóbb lesz.

Hende Csaba honvédelmi miniszter Szombathelyen arról beszélt, hogy tisztelet és dicsõség adassék mindazoknak, akik megértették az új idõk szavát, de bele tudták építeni közös örökségünket a közös jövõbe.

Tarlós István Budapest fõpolgármestere, a Nemzeti Múzeumnál azt hangsúlyozta, ahogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején, ma is küzdeni kell céljainkért.

A formálódó világrendben pedig tudni kell a magyar érdekeket érvényesíteni, ami összefogás nélkül nagyon nehéz - tette hozzá.

Vasárnap délután Új Magyar Köztársaságot! mottóval kezdõdött demonstráció civil szervezetek és ellenzéki pártok szimpatizánsainak részvételével a Keleti pályaudvarnál. A Baross téren a rendezvény kezdetére, a szervezõk becslése szerint, mintegy 5-10 ezren gyûltek össze.

A rendezvény szervezõi meghívójukban azt írták: március 15. a szabadság, a polgári jogegyenlõség, a közteherviselés és a függetlenség szimbóluma, egy olyan köztársaságé, amelyet szerintük a Fidesz kormányzása megszüntetett.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!