Galambos Ádám elmondta, hogy a csõdvédelem elsõdleges célja az idõnyerés, hogy meg tudják menteni a kiadót.

A kommunikációs vezetõ beszámolt arról, hogy a csõdvédelmet hétfõn jelentették be a kiadó alkalmazottainak a cég ügyvédje és az új ügyvezetõ jelenlétében. Mint mondta, õ tanácsadóként segíti az Ulpius-ház munkáját, így a hétfõi értekezleten nem volt jelen, nincs pontos információja arról, hogy mi hangzott el.

Galambos Ádámnak arról sincs tudomása, hogy a kiadó mekkora adósságot halmozott fel és miért most kérte a csõdvédelmet. Személyes véleménye szerint az elmúlt évek túl gyors ütemû terjeszkedése, valamint a könyvpiacot sújtó válság együttesen sodorhatták a kiadót a mostani nehéz helyzetbe.

Hozzátette: a csõdvédelemmel idõt nyerhetnek, és késõbb szerényebb keretek között, akár néhány bolt bérleti jogának visszaadásával tovább mûködhetnek.

Az MTI kedden többször is megpróbálta elérni Kepets Andrást, az Ulpius-ház tulajdonosát, de nem sikerült elérnie. Galambos Ádám megjegyezte, hogy õ sem tudott beszélni az eddigi vezetõvel.

A kiadó boltjai hétfõ óta leltár miatt zárva tartanak. Az MTI-nek kedd este a Mammutban és a Pozsonyi úton mûködõ boltokat sikerült telefonon elérnie, az üzletekben azt az információt adták, hogy reményeik szerint péntek reggel kinyithatnak.

Az Ulpius-ház csõdvédelmérõl az index.hu és a hvg.hu is hírt adott. Utóbbi idézte fel a kezdeteket, hogy az Ulpius-ház a 90-es években lényegében egyszemélyes kiadó volt: Kepets András egy hátizsákkal járta a kiadott könyvekkel a boltokat. "Ebbõl nõtt ki az a cég, ami az utóbbi években meglehetõsen agresszív üzletpolitikát folytatott: szinte csak sikerkönyveket adtak ki. Így például A szürke ötven árnyalata, Frei Tamás: 2015, Vass Virág-könyvek, Mészöly-életrajz, de említhetjük Szepesi Nikolett nagy botrányt kavart visszaemlékezéseit is" - írta a hvg.hu.

A portál arról is beszámolt, hogy a kiadó hatalmas példányszámban küldte piacra a köteteit, állítólag A szürke ötven árnyalata 200 ezer példányban jelent meg, miközben egy-egy könyvkiadónál az 5-10 ezres példányszám is kivételszámba ment. Ezzel azonban a nem elég jól fogyó címek óriási veszteséget voltak képesek termelni. Kepets András ráadásul a válság ellenére is rendre nyitotta meg az új könyvesboltjait: 2012-ben hat, 2013-ban újabb hat, 2014-ben pedig két új üzlethelyiséget nyitott a cég. A magyar könyvpiacon az volt az általános trend, hogy a terjesztõk kebelezték be a kiadókat, az Ulpius viszont ellenkezõ utat igyekezett bejárni: saját terjesztõi és bolthálózatot szervezett.

Közben a kiadóhoz szerzõdött írók közül évek óta többen is panaszkodtak a honoráriumok kifizetésének csúszása miatt, tavaly - részben emiatt - több szerzõ, köztük Fejõs Éva is elpártolt és elszerzõdött az Ulpiustól a hvg.hu írása szerint.

A portál cikke kitér a cég mérlegadataira is: az Opten cégadatbázis adatai alapján a 2009-tõl folyamatosan növekvõ, 2013-ra 1,51 milliárdos bevétel, 100 milliós adózott eredmény is egyre nõtt, 2013-ban 109 millió forintra rúgott. A cég kötelezettségei ugyanakkor szintén nem voltak alacsonyak: 2012-ben egymilliárd forintnál is többel tartozott az Ulpius-ház, ez az összeg 2013-ra 956 millió forintra csökkent. A cég 86 embert foglalkoztatott.

Az index.hu arról is beszámolt, hogy a nyilvános cégadatokban mostanra az olvasható, hogy az Ulpius-ház Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. március 10-én az eddigi székhelyét a Thurzó utcából áthelyezte a Szent István körút 18. alá, három telephelyét (a Szent István körút 18., a Kolosy tér 1. és a Margit körút 1. alatt egyébként az Ulpius bolthálózat három címeként bejegyzetteket) pedig töröltette.