A Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház (amely a római katolikus érsekség megfelelõje) központjává a hajdúdorogi egyházmegyét emelte debreceni székhellyel, élére pedig Kocsis Fülöp eddigi hajdúdorogi püspököt nevezte ki.

Ferenc pápa ezzel egy idõben a Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte, megtéve a Hajdúdorogi Egyházmegye szuffregáneus, vagyis alárendelt egyházmegyéjévé. Élére Orosz Atanáz püspököt nevezte ki.

Új görögkatolikus egyházmegyét is alapított a pápa: a Hajdúdorogi Egyházmegyébõl leválasztott területbõl létrehozta a Nyíregyházi Egyházmegyét, szintén a Hajdúdorogi Egyházmegyének alárendelve. Az új egyházmegyét egyelõre szintén Orosz Atanáz vezeti, mint apostoli adminisztrátor.

A görögkatolikusok azok a bizánci szertartású keresztények, akik a katolikus egyházzal teljes egységben élnek. Elnevezésükben a "görög" szó a bizánci szertartásra, a "katolikus" pedig a római katolikus egyházzal, a Vatikánnal való egységre utal.

A magyarországi görögkatolikusok többsége az ország északkeleti táján él.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint Magyarországon 179 ezer ember vallotta magát görögkatolikusnak. (A 2001-es összeírásnál 270 ezren nyilatkoztak így.) A népszámlálásokon a felekezeti hovatartozásról nem kötelezõ nyilatkozni. A Hajdúdorogi Egyházmegye honlapja szerint ma Magyarországon mintegy 300 ezer görögkatolikus hívõ él.

A hajdúdorogi egyházmegyét 1912. május 6-án, a miskolci exarchátust 1924. június 4-én alapították.