A kaukázusi népeknél naponta kerül az asztalra kefir. Az ott élõ emberek között nem ritka, ha valaki a száz év feletti kort is megéri. Ez nem véletlen.

A kefir azon élelmiszerek egyike, melyek jellegzetes ízét megszeretni vagy megutálni egy pillanat elég. A kefir nem csodaszer, hanem egy csodálatos táplálék.

Mi a különbség?

A kefir, a joghurt és az aludttej, bár hasonlítanak egymásra, nem keverendõk össze. Mind a három tejbõl készül, ám a létrehozásukban szerepet játszó mikroorganizmusok különbözõek. Az aludttej a legegyszerûbb ilyen szempontból, hiszen, ha letakarva langyos helyre teszed a tejet, néhány nap múlva kész is. Itt nem szabályozol semmit, amilyen mikroorganizmusok éppen jelen vannak, azok indítják majd be az erjedési folyamatokat.

A joghurt készítése már kicsit bonyolultabb: a tejet egyedi baktériumtenyészettel, joghurtkultúrával kell beoltani - mely kétféle baktériumtörzset tartalmaz. Kevéssel 40°C fölötti hõmérsékleten hat-nyolc órán keresztül kell érlelni a joghurtot. Ennek során a baktériumok elszaporodnak, a tejcukor egy részét tejsavvá alakítják, a fehérjék pedig megalvadnak. A joghurt színe csontfehér, aromája gazdagabb, jellegzetesebb és állandóbb az aludttejéhez viszonyítva.

A kefir sajátosságai

A kefir a Kaukázus-hegységbõl származó tejkészítmény, mely a tejsavbaktériumok mellett élesztõgombákat is tartalmaz. Vegyes erjesztéssel készül, mert a levegõt nem igénylõ lebontási folyamatok közül mind a tejsavas, mind pedig az alkoholos erjedés végbemegy benne.

A kefir krémes állagú, íze enyhén kesernyés, és 35-40-féle ízkomponenst tartalmaz, melyek mindegyike hozzájárul egyedi, frissítõ hatású aromájának kialakításához. A tejsav mellett széndioxid és kis mennyiségû alkohol is képzõdik benne - ettõl lesz a jó kefir kicsit pezsgõ.

Élõflórás változata elõsegíti az emésztést. A bél baktériumflórája a betegségek, gyógyszerek hatására megfogyatkozhat, a savanyú tejtermékekben lévõ baktériumok azonban segítik regenerálódását. A kefir több baktériumfajt tartalmaz, mint a joghurt vagy az aludttej.

Házilag is készítheted

Beszerezhetsz kefirgombát, ami valójában többféle baktérium és gomba együttélésébõl, szimbiózisából létrejött telep. A kefirgomba 24 óra alatt elvégzi dolgát, ekkor le kell szûrnöd a kész kefirt, a gombát langyos vízzel - szûrõben tartva - át kell mosnod, majd újra tejet önteni rá. A módszer egyszerû, gyors, egyedüli hátránya, hogy, ha csak akár egy-két napig nem fogy el a kefir, és a gomba nem kap friss tejet, elpusztul. A felhasznált tej legyen házi.

A másik lehetõség, ami kefir- és joghurtkészítésre is alkalmas, az, hogy egy liter minél magasabb zsírtartalmú, nem tartós tejhez hozzáadsz két deciliter kefirt vagy joghurtot, így gyakorlatilag egy már kész termékkel oltottad be a tejet. Arra figyelj, hogy ez a módszer csak akkor mûködik, ha a kefir vagy joghurt, amit használsz, élõflórás.

Ha nem kedveled ezeket a savanykás ízeket, gyümölcsös joghurtot vagy kefirt is készíthetsz. Az alapanyaghoz tegyél lekvárt vagy friss gyümölcsdarabokat, esetleg mézet, és turmixold össze. Már kész is az édes változat. Gyümölcsjoghurt mellett ugyanez kefirrel is elkészíthetõ, bár joghurttal gyakoribb. Tehetsz hozzá gabonapelyheket is gazdagításképpen.

Kefirrel a betegségek ellen

A kefir kedvezõen befolyásolja számos betegség gyógyulását, lerövidíti a lábadozás idejét. Kúraszerûen alkalmazva két-három héten keresztül naponta célszerû fogyasztani a kefirt, hogy látványos eredményeket érhess el.

Vérszegénység esetén napi egy liter kefir pár hét alatt normális vérképet eredményez. Kiütéses, ekcémás tünetek esetén félliternyit célszerû naponta fogyasztanod. Ilyen esetekben külsõleg is alkalmazható: a kiütéses helyet naponta néhányszor kefirrel be kell dörzsölni, és meg kell szárítani. Éjszakára is hagyd rajta. Két hét kezelés után a tünetek már enyhülni kezdenek.

A rendszeres kefirfogyasztás kedvezõ hatással van a vérnyomásra és a testsúly szabályozására. Magas vérnyomás esetén két hónapnyi kefirkúra jelentõs javulást eredményezhet a betegség okától függõen.

A székrekedés kapcsán szintén remek gyógymódnak bizonyul a kefir, de jó szolgálatot tesz gyomorégés és epepanaszok esetén is, csakúgy, mint a szervezet ellenálló-képességének javításában. Antibiotikumos kezelések közben és azt követõen például segít a bél baktériumflórájának helyreállításában.

Kefirkúra napról napra

Érdemes olykor kúraszerûen is alkalmaznod a kefirt. Az elsõ és második héten a rendszeres kefirfogyasztásnak köszönhetõen jelentõsen fokozódik a gyomor aktivitása, ami eleinte kellemetlen bélrendszeri tüneteket is okozhat. Ezt követõen a szervezet reakciója csökken, és az egész szervezetre kiterjedõ javulás következik be. A kefirkúra kezdetétõl húsz nap múlva már jelentõsen jobban érzed magad. Mindennapos kefirfogyasztással a szervezetedet megtisztíthatod a lerakódott salakanyagoktól.