Az Ab döntésével mintegy száz devizahiteles alkotmányjogi panaszát utasította el, melyben bankok ellen indított pereik felfüggesztése miatt támadtak két erre vonatkozó törvényhelyet.

Az indítványozók szerint a támadott rendelkezések alkotmányellenesek, ugyanis sértik a tisztességes eljáráshoz, a per ésszerû idõn belüli elbírálásához és a jogorvoslathoz való jogot, ez utóbbit azért, mert a felfüggesztõ bírói döntés ellen nem lehetett fellebbezni.

A panaszosok arra is hivatkoztak: a felfüggesztés elleni fellebbezés kizártsága miatt nincs lehetõségük, hogy a per folytatását kérjék. Azonban a felfüggesztés idõtartama alatt is kötelesek a szerintük jogtalanul megemelt törlesztõ-részleteket fizetni, hiszen ennek elmulasztása akár a szerzõdés felmondásához és végsõ soron a jelzálogjoggal terhelt vagyontárgy tulajdonjogának elvesztéséhez vezethet.

Az Ab szerint nem megalapozottak az alkotmányjogi panaszok.

Az elutasító döntés indoklása szerint a perek felfüggesztése a bankok és a devizahiteles közti elszámolás lezárásáig tart, ezért a feleknek az eljárás ésszerû idõn belül való befejezéséhez való joga csak olyan mértékben szenved sérelmet, amit a korlátozás alkotmányosan igazolható céljának elérése indokol.

Az Ab szerint a jogalkotó kétségtelenül korlátozta a panaszosoknak pereik ésszerû idõn belüli befejezéséhez való jogát, ám ez a korlátozás alkotmányos, hiszen megfelel az alaptörvényben is rögzített szükségességi-arányossági tesztnek, mely szerint “alapvetõ jog más alapvetõ jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvetõ jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható”.

Az Ab rámutatott többek között arra, hogy a törvényalkotó a felfüggesztés elrendelésével egyidejûleg rendezte a devizahitelek egyes kérdéseit, például egyértelmûsítette az árfolyamrés, illetve az egyoldalú szerzõdésmódosítás lehetõségét tartalmazó szerzõdéses kikötések jogi megítélését. Így, bár a perek felfüggesztése valóban passzivitásra kötelezte mind a bíróságot, mind a feleket, a felfüggesztése ideje alatt több, a felek viszonyának rendezésére irányuló jogalkotási aktus történt és számos per okafogyottá vált. Az Ab indoklásában kitért arra is, hogy a devizahiteles perek elszámolás lezárulása elõtti folytatása komoly jogbizonytalanságot eredményezne, ami a felfüggesztéssel megakadályozható volt. A felfüggesztés ideiglenesen hátráltatja ugyan az igényérvényesítés folyamatát, de az Ab megítélése szerint a jogbizonytalanság megelõzéséhez ez a rendelkezésre álló legkevésbé korlátozó eszköz.

A március 24-i keltezésû határozat elõadó bírája Lenkovics Barnabás, a testület elnöke volt. A határozat meghozatalában összesen 13 alkotmánybíró vett részt, közülük három – Czine Ágnes, Kiss László és Lévay Miklós – fogalmazott meg különvéleményt.