A bíróság ismertette a februárban született elsõfokú ítéletét, amelyben a törvényszék elutasította a Merkantil Bank keresetét, vele együtt azt is, hogy elõzetes döntéshozatalt kérjen az Európai Bíróságtól.

Ez utóbbival kapcsolatban az volt a törvényszék véleménye, hogy a vonatkozó uniós irányelvet átvette a magyar jog, ezért nincs lehetõség elõzetes döntéshozatalra.

A felperes bank képviselõje a tárgyaláson is megismételte azt, hogy 2010-tõl, az akkori hitelintézeti törvény feltételeit vette át a bank a saját szerzõdési feltételeibe, így azok nem lehettek tisztességtelenek. Az alperes állam jogi képviselõje ezt vitatta.

Az egyik visszatérõ téma a postai költségek ügye volt. Errõl a bank azt állította, hogy az a tõle független postai díjszabással változott, míg az állam képviselõje úgy vélte, hogy a bank egyoldalúan választhatott a posta különféle szolgáltatásai közül.

A bank jogi képviselõje kifejtette a tárgyaláson, hogy a bank 60 nappal korábban közölte mindig a szerzõdés módosítását, így a szerzõdõnek – fogyasztónak – volt ideje reklamálni a banknál, illetve eljárást kezdeményezhetett a pénzügyi békéltetõ testületnél, sõt végsõ soron bírósághoz is fordulhatott.

A bank jogi képviselõje idézte a mostani jogi szabályozást, amely megengedi, hogy a postai költséget a díjszabással együtt emelje a bank, sõt azt is lehetõsé teszi, hogy az ügyviteli költségeket pedig az inflációval emelje. Ehhez viszonyítva a bank a múltban tisztességesen járt el – tette hozzá a jogi képviselõ.

Az alperes állam jogi képviselõje fenntartotta véleményét, hogy a szerzõdési kikötések tisztességtelenek.

A táblabíróság a határozatának kihirdetését április 10-re halasztotta.