Lakossági fórumra várták a polgármestert, a helyettesét, valamint a jegyzõt a település vasúton túli, belterületi részére, a Nap utcába szerdán. A Napló is meghívást kapott, ott találkoztunk Sajó Imrével, aki sokadjára vállalta a hangadó szerepét: véleménye szerint hátrányosan különböztetik meg ezt a településrészt, kimaradtak a szennyvízcsatornázásból, és kérdéses, számíthatnak-e valaha szilárd útburkolatra.

Az úgynevezett homoktelepi részen járunk, amely nagyon régen szõlõskert volt, a folytatása még ma is az. Fél évszázada aztán utcák nyíltak ott, szinte ötödéért lehetett ingatlanhoz jutni. A ma már idõsödõ akkori odaköltözõk mellett a leghátrányosabb helyzetûek is otthonra találtak a településrészen. Akkor is az volt, most is egy homokdûlõ az út, járda nincs. Megérkezésünkkor bottal és rokkantkocsival közlekedõk demonstrálták, mennyire nehéz az enyhén lankás utakon közlekedni. A mentõ csak kóvályog, ha arra jár, a rendõrök “csipkelõdnek”, amikor kocsi és gyalogos egyaránt az út közepén halad, s esõben is annyi a szerencséjük, hogy a homok hamar átereszti a vizet – sorolják.

Körbenézünk, látni, hogy valóban halad a csatornázás, nem is olyan messze, de körülbelül öt utcába nem ér el, az elsõ ütemben nem is fog.
– Nagyjából 50 család él a kimaradó területen, ülepítõnk van, szippantjuk a szennyvizet – mesélnek. Elismerik, hogy nem jól szigetel az ülepítõ, s aggódnak, hogy ha nem lesz csatorna, marad a büntetés, a talajterhelési díj? Mert szigetelni nem lesz pénz. És a kommunális adót minek fizetik, ha se csatorna, se kövesút? A közbiztonság is bajos, a fenyõfa, a szõlõkaró sincs biztonságban, ezért még a létrát is lelakatolják… Most viszont a félelmük az, hogy ha egyszer eltûnnek a környékrõl a munkagépek, vajon visszatérnek-e valaha?
Hamarabb szólni…

A Nap, a Csató és a Dombi Márton utca környékérõl mi is a polgármesterhez vesszük az irányt. Várunk rá, úgy tûnik, „igazoltan” maradt távol a rögtönzött lakossági fórumról, hiszen éppen a csatornaberuházásról egyeztet a szakemberekkel. Mint fogalmaz, a helyi kábeltévé, a helyi újság rendben beszámol a beruházásról, követhetõek a történések, sõt ez év február elején már a megépített szennyvíztisztító-telep próbaüzeme is megkezdõdött. Mutatja, mennyi a panaszos levél a Nap utcából, sajnos olyan hangnemben is, amely már-már a becsületsértést súrolja.

- Akik tisztességesen közelítenek, azokkal szívesen elbeszélgetek, voltak is már a hivatalban többen onnan, akik meg is értették, mi miért történik. De elismerem, hogy van olyan meghívás, amelynek nem szívesen teszek már eleget – mondta a polgármester.

Majd kezdte az elején. Amikor 2002-ben polgármester lett, már készen volt az a tervdokumentáció, amely alapján Hajdúbagos, Hosszúpályi és Monostorpályi szennyvízberuházása elindulhatott. Akkor mindhárom településen indokkal kimaradtak utcák: olyanok, amelyek úgynevezett féltalpasok, vagyis féloldalas beépítésûek, s olyanok, amelyekben sok a vízdíjat nem fizetõ ingatlantulajdonos, ahol esetleg már kikötötte a szolgáltató a vizet, vagy eleve szûkítõ van beszerelve.

– Ezekért már akkor sem lehetett felelõsséget vállalni egy ekkora beruházásnál, nem beszélve arról, hogy kilométerenként megszabott, hány bekötésnek kell lenni – mondta Berényi András polgármester. Arra is magyarázatot adott, hogy ezeket a kimaradó utcákat miért nem vizsgálták felül azóta.

– Sajnos az ott élõ emberek már csak akkor jöttek be hozzám, amikor 2014 õszén kiderült, hogy a belügyminiszter aláírta a támogató nyilatkozatot, vagyis a szaktárca átvállalja a beruházás önerejét mindhárom településtõl 510 millió forint értékben. Ez annak a 830 családnak volt a legjobb hír, akik már két éve fizették a megkötött LTP-t (lakástakarék) havonta 1400 forintjával. Õk azóta értesítést kaptak a pénzvisszafizetésrõl, a legtöbben már át is vették a pénzt, de aminek a legjobban örülök: közel 50-en tovább tudják vinni a megtakarítást, hogy majd lakásukra költhessék – emelte ki a polgármester.

– Akik csak az állami átvállalás után jelezték, hogy immár ingyenesen szeretnének csatornát, azoknak már nem tudtunk segíteni; 1,5 évvel ezelõtt kellett volna jönniük. Már teljesen esélytelen lett volna új megvalósíthatósági terv, geodéziai felmérés és vízjogi létesítési engedély készítése, kérése – tette hozzá.
Segíteni fognak

A kövesút igényérõl szólva a polgármester elmondta, hogy addig, amíg a beruházás be nem fejezõdik, értelmetlen utat bontani és építeni, és a kivitelezõ is a mostani formájában állítja vissza azokat, tehát homok helyett nem csinál majd szilárd burkolatot. Remény viszont, hogy a szennyvízberuházás második ütemében, amint ismét lesz elérhetõ hazai és uniós forrás, minden utcát becsatornáznak, hiszen a polgármester is tudja, hogy igen kevésszer fordul a szippantó a vasúton túlra, tehát fennáll a környezetkárosítás veszélye, amit szeretnének megszüntetni. Azt követõen ismét lehet figyelni a pályázatokat, amelyek immár a szilárd útburkolat támogatási alapját teremtik meg. Addig viszont 800-900 millió forintot, amennyi az éves költségvetésük, utakra nem tudnak elõvenni – tudtuk meg.
Félnek a büntetéstõl

Akinek nincs lehetõsége a csatorna fõgerincére rákötni, arra nem róhat ki az önkormányzat talajterhelési díjat, csak azokra, akik a lehetõség megléte ellenére nem akarnak rákötni – tisztázta a polgármester. A vízdíj valóban egységes marad, de elõbbiek értelemszerûen csatornadíjat sem fognak fizetni. Kommunális adót viszont mindenki fizet (6 ezer forint évente), hiszen az önkormányzat ebben az összegben kéri a hozzájárulást a közvilágításhoz, a köztemetõ fenntartásához és mûködtetéséhez, valamint ebbõl fedezi az utak karbantartását.