Tavasziasan enyhe napok után jelentõs lehûléssel ért véget március utolsó hete Kelet-Magyarországon. Kisebb régióktól eltekintve csapadékból az átlagnál jóval kevesebb hullott.
Ébredõ vegetáció

Dinamikus felmelegedés vette kezdetét a hónap utolsó dekádjában, de kezdetben még igen alacsony éjszakai hõmérsékletekkel kellett szembenéznie az ébredõ vegetációnak. 23-án és 24-én sokfelé mértünk -2 –-4 fokos hajnali minimumokat, de voltak olyan körzetek is, ahol rövid idõre -5 °C alá szállt a hõmérséklet. 25-étõl kezdõdõen mindenütt megszûntek a fagyok, a legalacsonyabb hõmérséklet 5 és 10 °C közé emelkedett. Ugyanez a tendencia jellemezte a nappali értékeket is, a kezdeti 12-17 fok után már 22-23 fokos maximumokat is mérhettünk. Az enyhe napokat követõen viszont erõteljes lehûlés vette kezdetét, a hét legvégén viharos szél kíséretében hideg légtömeg árasztotta el a Kárpát-medencét, s újra a 10-15 fokos tartományba esett vissza a nappali felmelegedés. A napi középhõmérséklet mindössze néhány nap erejéig alakult 10 fok felett, az idõszak elején és legvégén egyaránt 4-9 fok között szóródtak az értékek.
Jó a magvaknak

A talaj felsõ öt centiméteres rétegének napi középhõmérséklete 6-11 °C között mozgott. A korai vetések csírázó magvainak környezetében optimálisnak mondható hõmérsékleti viszonyok voltak jellemzõk, hiszen még a leghidegebb órákban is legalább 3-4 fokos értékeket mérhettünk ebben a talajszelvényben. A kevésbé hidegtûrõ kultúrák, valamint a virágzásban egyre elõrehaladottabb csonthéjas gyümölcsfajok szempontjából viszont fontos megjegyezni, hogy a tavaszi fagyveszélyes idõszak továbbra sem ért véget. Legalább talajközeli fagyok eshetõségére tehát mindenképpen érdemes felkészülni, és szükség esetén gondot fordítani a fagyvédelemre. Országosan még mindig a Tiszántúl hazánk legszárazabb vidéke, ezúttal is itt mértük a legkevesebb csapadékot.