Évek óta a napi teljes kalóriabevitel 10 százalékában (50 gramm, azaz 12 teáskanál) állapítja meg a felnõttek és gyermekek ajánlott hozzáadott cukorfogyasztását az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a túlsúly, az elhízás, és a fogszuvasodás megelõzése érdekében. A mostani kiegészítés ezen nem változtat, de hozzáteszi, az egészséges életmód megvalósításában a napi 5 százalék alatti bevitel további elõnyökkel járna. Francesco Branca, a WHO táplálkozási igazgatója ugyanakkor elismerte: „az öt százalékot kell megcéloznunk, ha tudjuk, de közelebb áll a valósághoz a tíz százalék”.

Kubányi Jolán, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) elnöke szerint is irreális cél az 5 százalék, a szervezet inkább a táplálkozással kapcsolatos szemléletmód-változást szeretne elérni a kiegészítéssel és felhívni a figyelmet arra, hogy az ajánlás betartásával sem dõlhetünk hátra azzal, hogy mindent megtettünk az egészségünkért. Az új irányelvek az élelmiszerekhez, és az italokhoz, az ipari feldolgozás, illetve a fõzés során és a fogyasztó által hozzáadott cukorra – így a monoszacharidok (pl.: glükóz, fruktóz) és diszacharidok (pl.: nád-, maláta- és répacukor) – valamint a mézben, szirupokban, gyümölcslevekben és gyümölcslé koncentrátumokban lévõ cukrok fogyasztására vonatkoznak. Nem vonatkoznak ugyanakkor a friss gyümölcsökbõl és zöldségekbõl származó, illetve a tejben természetesen lévõ cukorra.
Hol mennyit esznek?

A magyar felnõttek kevesebb cukrot esznek, mint gondolnánk, a gyerekek cukorfogyasztása viszont problémás. A WHO ajánlást megalapozó kutatások szerint a magyar felnõtt populáció cukorfogyasztása – a norvégokéhoz hasonlóan – a napi teljes energia bevitelnek átlagosan a 7-8 százaléka, tehát az elsõdleges ajánlás alatti. A spanyol és a brit felnõttek eszik a legtöbb cukrot – a napi teljes energia bevitel 16-17 százalékát. A gyerekek napi átlagos cukorfogyasztása azonban világszerte jóval magasabb a felnõttekénél, 12 százalék (Dánia, Szlovénia) és 25 százalék (Portugália) között mozog. A magyar gyermekek cukorfogyasztása világszinten az alacsonyabb tartományba sorolható, de az elsõdleges ajánlásnál sajnos magasabb. Az óvodás korú (4-6 éves) gyermekek napi kalória-felvételük 12, míg az általános iskolások (7-10 évesek) 13 százalékát fogyasztják el hozzáadott cukorból. A felnõttek és a gyermekek cukorfogyasztására egyaránt jellemzõ, hogy az említett mennyiség döntõ része édességekkel, valamint az ételekhez, italokhoz otthon hozzáadott cukor, méz formájában kerül be a szervezetbe. Ennél jóval kisebb arányban jelennek meg a készen kapható cukortartalmú italok (üdítõk, ízesített tejitalok), tejtermékek és gabonafélék. Általánosságban elmondható, hogy a nagyvárosokban cukrosabban esznek, mint vidéken.
A cukor funkciói

– Magyarország jó úton jár, az élelmiszeripar évek óta tesz erõfeszítéseket azért, hogy a legfrissebb ajánlásokkal összhangban fejlessze a feldolgozott élelmiszerek összetételét. Mindazonáltal az élelmiszer-újratervezés nem egyszerû feladat. A cukornak például az édes íztõl eltekintve olyan fontos technológiai funkciói vannak, mint a tartósítás, alapvetõ szerepe van a termék tömegének, viszkozitásának kialakításában, továbbá lényegesen befolyásolja az adott élelmiszer ízletességét, élvezeti értékét, az élelmiszer által a szájban keltett érzetet. Ezeket mind figyelembe kell venni, amikor a termékek cukortartalmának csökkentésére törekszünk – tette hozzá a szabályozás kapcsán az MDOSZ elnök.