Scifibe illõ implantátumot tervez az Intel, ami átvenné többek között a számítógépes billentyûzet és az egér funkcióit, vagyis a nélkülözhetetlennek tartott perifériás eszközök helyett a jövõben gondolatokkal vezérelhetnénk a számítógépeket. Ha ez még nem volna elég, a tudósok tévéket, optikai meghajtókat és mobiltelefonokat is aggyal mûködtetnének.

A csip még nem készült el, jelenleg az óriáscég pittsburghi laboratóriumában tervezik a vállalat szakemberei, és már közel járnak az elsõ modell kifejlesztéséhez. A technológia a funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat (fMRI) alapjain nyugszik, amely az idegi aktivitással összefüggésben lévõ hemodinamikus választ méri az agyban vagy a gerincvelõben, és manapság mindennapos vizsgálatnak számít.

Elméletben minden ember agya, teljesen függetlenül a gondolkodó személytõl, ugyanazt az aktivitást produkálja akkor, amikor egy bizonyos szóra vagy képre gondol – hangsúlyozzuk ki: elméletben, hiszen az agy kétségkívül a legbonyolultabb szerv, mûködését ma még senki sem ismeri pontosan. Az Intel mérnökei is kíváncsiak voltak arra, vajon a hasonló gondolatok hasonló agyi aktivitást stimulálnak-e, és így hasonló képek rajzolódnak-e ki a monitoron, ezért önkénteseket szkenneltek fMRI-eljárással – az eredmények pedig bíztatóak.

Charles Higgins, az Arizona Egyetem adjunktusa úgy véli, 10 vagy 15 éven belül megtörténik az élõ szövet és a mesterséges anyag technológiai konvergenciája. A helyi kutatóintézet tudósainak már korábban sikerült egy molylepke szemével és agyával robotot kormányozniuk, a Toyota pedig agyhullámokkal vezérelhetõ kerekesszéket épített.