Péterfalvi Attila elmondta: az adatvédelmi ügyek 46 százalékában, az információszabadságot érintõ ügyek 55 százalékában állapított meg jogsértést a hatóság tavaly. A tendencia csökkenõ, 2013-ban az adatvédelmi ügyek 50, az információszabadsággal összefüggõ ügyek 70 százalékában állapítottak meg jogsértést.

Hozzátette: a 2013-as jogsértések száma kiugró volt, de a csökkenésben szerepet játszik az is, hogy erõsödik az adatvédelmi és információszabadság-tudatosság, és nõ a konzultációs ügyek száma, amikor még az adatkezelés megkezdése elõtt fordulnak a hatósághoz. Egy sikeres konzultáció pedig elejét tudja venni a jogellenes adatkezelésnek – tette hozzá.

A hatóság beszámolója szerint tavaly 3030 ügyet iktattak, ez a szám nagyságrendileg megegyezik a 2013-as adattal. Az ügyek 53 százaléka az adatvédelmet, 13 százaléka az információszabadságot érintette, 2 százaléka mindkét információs ágat, a többi 32 százalék “egyéb” volt, például az adatkezelések változásainak bejelentése. A közérdekû adatok megismeréséhez fûzõdõ alapjogot 464 ügy érintette, ez a 2013-ban érkezett 420 ügyhöz képest számszerû és aránybeli növekedést is jelez.

Péterfalvi Attila elmondta: a választási évben természetes, hogy alacsonyabb a jogszabályi véleményezések száma, 2013-ban 310, tavaly 210 jogszabályt véleményeztek.

Szabó Endre Gyõzõ elnökhelyettes közölte: tavaly 30 esetben indult hatósági eljárás, ebbõl 12 termékbemutató szervezése, 7 követeléskezelés-adósságbehajtás, 6 direkt marketing miatt. Hozzátette, a követeléskezelõknél még mindig sok a jogsértés, de egyértelmûen érezhetõ, hogy figyelembe veszik a hatósági határozatokat.

A termékbemutatók szervezõi azonban általában nem együttmûködõk a hatósággal, és arra törekednek, hogy mire a hatóság szankciója érvényesíthetõ lenne, már ne legyenek megtalálhatók. Elmondta: több esetben is bírságot szabtak ki az eljárások végén, de a behajtás “problémás”.

Az elnökhelyettes a direkt marketinggel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy tapasztalatuk szerint kialakult az elektronikus elérhetõségi adatok feketepiaca is, azaz az adatbázisok jogellenes kezelése, “bérbeadása”.

A hatóság tavaly 78 millió forintnyi adatvédelmi bírságot szabott ki, több esetben is a maximális összeget, tízmillió forintot. Az elnökhelyettes jelezte: érdemes lenne ezt az összeget felemelni.

Péterfalvi Attila elmondta: a választási évben nagy hangsúlyt kapott a választási eljárás az információszabadság tükrében, a transzparencia és a kampányfinanszírozás. Jelezte: hiába merül fel igényként annak ellenõrzése, hányan élnek a tavaly elõször alkalmazott többes ajánlás lehetõségével, ez csak a személyes adatok kezelésén keresztül volna megvalósítható, és a választási szervek nincsenek feljogosítva ilyen adatok kezelésére.

A hatóság 2015-ben továbbra is kiemelten foglalkozik a termékbemutatókkal, a követeléskezelõkkel, a telemarketingesek adatkezelésével és a gyermekek online adatvédelmével.

Péterfalvi Attila jelezte: várhatóan az év végén fejezõdik be az az uniós projekt, amelynek célja, hogy az adatvédelmi ismeretek oktatása egységes tananyaggal valósuljon meg az unió közoktatási rendszerében. Elmondta, a tananyag és útmutató magyarra fordítása után a hatóság képezi ki az elsõ pedagógusokat az adatvédelmi ismeretek oktatására.