Az államtitkár közlése szerint az intézmények méretétõl függõen öt-hét tagú testületek a felsõoktatási törvény közeljövõben várható módosításával jöhetnek létre a rektori konferencia javaslatának figyelembe vételével.

Palkovics László a konzisztóriumot olyan társadalmi testületként jellemezte, amelyben a delegáltak nem az egyetem vagy a fenntartó alkalmazottai. A konzisztóriumot a rektor és a kancellár mellett a fenntartó – az oktatásért felelõs miniszter – által felkért, az egyetemmel jogi viszonyban nem, de szakmai viszonyban álló tagok, szakemberek alkotják majd. A konzisztórium egy olyan új típusú tanácsadó testület lesz, amely nem vállal felelõsséget az egyes döntésekért, nem lesz vétójoga, de egyetértési joggal bír majd több területen – jelezte az államtitkár, aki hozzátette: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy adott ügy akkor kerülhet az egyetem szenátusa elé, ha azzal a konzisztórium egyetértett.

Egyetértési jogot a konzisztórium gyakorolhat a rektor személyét illetõen, és ha öt jelöltbõl hármat támogat, akkor ez a három kerül döntésre a szenátus elé. Szintén egyetértési joga lesz az egyetem intézményfejlesztési tervénél, stratégiájánál, a költségvetésnél, a beszámoló elfogadásánál, az egyetemi cégek alapításánál.

A tagok számára külön javadalmazást nem terveztek, a felsõoktatási intézményektõl kaphatnak költségtérítést. A konzisztóriumok létrejöttével az eddigi gazdasági tanácsok funkciójukat vesztik – jelezte.

Palkovics László felidézte, hogy a konzisztóriumok nem elõzmény nélküliek a magyar felsõoktatás történetében. A 17. század második felétõl kezdõdõen már megjelent az a megosztás, miszerint az akadémiai oktatási-kutatási tevékenység mellett volt egy fenntartói testület, a konzisztórium. Tagjait a király nevezte ki, és neki is tartoztak beszámolási kötelezettséggel – jegyezte meg.