Szilvay Balázs, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének (Heroe) elnöke azt mondta az MTI-nek: tavaly ezek az adók spothirdetésekbõl 1,2 milliárd, egyéb (non-spot) tevékenységekbõl – ezen belül például kitelepülésekbõl, játékokból vagy termékelhelyezésbõl – 700 millió forintos bevételre tettek szert.

Mindkét összeg mintegy 200 millió forinttal haladja meg a 2013-ra kimutatottat. A március elején publikált tavalyi reklámköltési adatok szerint a hazai hirdetési piac – 7,77 százalékos növekedés mellett – 189,05 milliárd forintos volt, a rádiós bevételek 9,3 milliárdja 5,8 százalékkal múlja felül a 2013-as adatot.

A szakember a növekedés okaként említette, hogy a szakma nagy szereplõit összefogó Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének megalakulásával, valamint azzal, hogy az új tömörülés együttmûködik a Heroéval, egységes és javuló képet mutatnak a hirdetõknek és az ügynökségeknek, bizonyítva, hogy érdemes rádióban hirdetni.

Ide sorolta azt is, hogy az utóbbi években konszolidálódtak a helyi piacok, hiszen míg hét-nyolc éve egy-egy megyeszékhelyen három, de akár négy kereskedelmi adó is mûködhetett, és a piac nem tudta eltartani õket, mostanra ez a szám egyre-kettõre csökkent, az esetleg jelen lévõ harmadik helyi szereplõ pedig már közösségi adó.

Szavai szerint ez ideális állapot, hiszen ilyen környezetben a megyeszékhelyek rádiói már képesek a piacról megélni, akárcsak a kisebb településen mûködõk mintegy fele; a többiek önkormányzati támogatásra szorulnak vagy arra, hogy mûsoridõt adjanak el akár több településnek is.

Szilvay Balázs elmondta: a piaci stabilizálódás egyik jele, hogy anyagi okokból a száznál több helyi rádió mintegy felét tömörítõ szervezet egyetlen tagja sem szüntette be mûködését az utóbbi két évben. A helyi rádiók súlyáról szólva megemlítette: a speciális piacot jelentõ Budapesten kívül a 18 megyeszékhelybõl 17-ben a két leghallgatottabb rádió egyike a helyi adó.

A reklámadó szabályainak tervezett változtatásával kapcsolatban a Heroe elnöke megjegyezte: nincs olyan tagjuk, amelynek éves árbevétele elérné az 500 millió forintot (amely összegtõl a jelenlegi szabályozás szerint reklámadót kell fizetni), de egy ötszázalékos kulccsal számolva azt prognosztizálják, hogy több, nem megyeszékhelyen mûködõ rádió már nem tudja kigazdálkodni ezt a közterhet.

Szavai szerint a többiek úgy teremthetik elõ a reklámadó fedezetét, hogy kevesebb munkatársat alkalmaznak, bõvítik a mûsorcserét, illetve több felvett mûsort sugároznak, ezzel azonban óhatatlanul romlik az adás színvonala.