Az MTI-hez kedden eljuttatott összegzés szerint a lakosság saját anyagi helyzetének pesszimistább megítélése a fogyasztói várakozások mérséklõdését hozta 2014-ben, ám ezt a csökkenést a vásárlási hajlandóság javulása ellensúlyozta, így a fogyasztói bizalom szintje összességében stabil maradt.

A kiskereskedelmi forgalom és a háztartások fogyasztásának növekedéséhez hozzájárultak a magasabb reálbérek és az alacsony infláció. Így a háztartások napi fogyasztási cikk költése is javuló tendenciát mutat, nõtt a vásárlások száma és a vásárlásonként elköltött összeg 2013-hoz képest, bár regionális összehasonlításban még mindig elmaradásban van Magyarország – közölte a GfK.

A tanulmány szerint a boltlátogatási szokásokat vizsgálva megállapítható, hogy a vásárlók tovább racionalizálták döntéseiket tavaly is. Ezt egyebek mellett az is mutatja, hogy a háztartások kétharmada maximum három boltot keresett fel havi rendszerességgel.

Szintén a racionalizálás mutatkozik meg a kártyás fizetések arányának alakulásában. A háztartások jellemzõen a nagyobb összegû vásárlásokat fizetik ilyen módon. Az értékforgalom alapján ez az arány 30 százalékra nõtt tavaly a 2013-ban mért 29 százalékról.

Míg a hipermarketekben az arány eléri a 49 százalékot, addig igen alacsony a kártyahasználat a független kisboltokban, illetve a lánchoz tartozó kisboltokban, azokban továbbra is a készpénzes vásárlás átlagon felüli mértéke a jellemzõ.

Tavaly a hipermarketek két százalékpontot veszítettek piacrészükbõl, amely így 24 százalék, a kisboltláncok pedig egy százalékpontot veszítettek, így részesedésük 14 százalék. A diszkontok és szupermarketek tavaly is stabilan tartották 17-17 százalékos piaci részarányukat.

Az adatok szerint a lakóhelyhez közeli, jellemzõen szûkebb áruválasztékot kínáló és jelentõsen a saját márkákra támaszkodó diszkontüzletekben nagymértékben nõtt a vásárlásonként elköltött összeg. Ebbõl arra lehet következtetni, hogy a nagybevásárlások egy része a városszéli hipermarketekbõl a diszkontokba helyezõdik át – mutatott rá a Gfk.

Az “egyéb” kereskedelmi csatorna is növelni tudta piaci részesedését, nagyobb mértékben a nemzeti dohányboltok, kisebb mértékben pedig az online kereskedelem miatt.