A tárgyalás az elsõfokú ítélet ismertetésével kezdõdött: a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztus 6-án tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Petõ Zsoltot, Csontos István pedig 13 év fegyházat kapott.

Mint elhangzott, a vádlottak fellebbeztek, részben hatályon kívül helyezés, részben felmentés és enyhítés érdekében.

Az ügyészség a negyedrendû vádlott esetében súlyosítást indítványozott, mert álláspontja szerint Csontos Istvánnak a katonai elhárítás egykori ügynökeként lett volna lehetõsége gyilkosságokat megakadályozni, ha tájékoztatja a hatóságokat az általa korábban megfigyelt társaságról.

Az ügyészség szerint – mint a tárgyaláson elhangzott – az elsõfokú bíróság nem követett el olyan eljárási szabálysértést, amelyet utóbb ne orvosolt volna. Álláspontjuk szerint a bíróság széleskörû bizonyítás eredményeképpen túlnyomó részben megalapozott tényállást állapított meg, nagyfokú precizitással tett eleget az indokolási kötelezettségének, csak kisebb korrekciókat tartanak szükségesnek.

Az ügyészségi álláspont elhangzása után az elsõ tárgyalási nap egészében az elsõrendû vádlott védõjének három – együttesen több mint kétszáz oldalt kitevõ – beadványának ismertetésével telt.

Bérdi Zsolt egyebek mellett kifogásolta a szerinte követhetetlen bizonyítási eljárást, egyes esetekben a tanúkihallgatások módját, azt, hogy elmaradtak szembesítések és kioktatások, és hogy az elsõfokú bírósági eljárás során egyes esetekben nem történtek meg szakértõi kirendelések, nem döntöttek indítványokról, valamint a többi között a tárgyalási jegyzõkönyvek hiányosságaira is felhívta a figyelmet.

Az ügyvéd kitért arra is, szerinte elfogadhatatlan, hogy az elsõ fokon eljáró bírói tanács elnöke a negyedrendû vádlottat aktívabb részvételre sarkallta, volt, hogy a szünetben tanácsot adott Csontos Istvánnak.

A védõ szerint az eljáró bírói tanács elnöke lényegében egyedüliként hallgatta ki a tanúkat, miközben csak esetenként kaptak szót az arra jogosultak. Ez az eljárás véleménye szerint nem felel meg a vád és a ítélkezés elkülönülésére vonatkozó törvényi elõírásnak. Szerinte a védelem elvesztette azt a törvényileg garantált lehetõségét, hogy a kihallgatásokat a saját szempontjainak megfelelõen építse fel.

A beadvány szerint Csontos István számos valótlan információt adott az eljárás során, és ezeket a bíróság mégis elfogadta.
Bérdi Zsolt szerint volt olyan eset, hogy megsértettek a szemle szabályait, és ezek miatt nem látni garanciát arra: a bûnjeleket valóban úgy és ott találták meg, ahogy azt a hatóságok állították. Nem tartja kizártnak, hogy a bûncselekményeknél használt fegyverek akár a hatóság közremûködésével kerülhettek arra helyre, ami a leginkább kompromittáló a vádlottakra nézve – hangzott el a beadvány ismertetésében.

Az ügyvéd az egyes tényállásokkal kapcsolatban is kifejtette álláspontját, ezek során többször szakértõi véleményeket, bûnjelkezeléseket, valamint szerinte jogsértõ házkutatásokat kifogásolt. Mindezek alapján szerinte vannak bizonyítékok, amelyeknek a hitelessége megkérdõjelezhetõ.

A többi vádlott védõje további beadvánnyal nem élt.

A másodfokon eljáró bírói tanács az iratismertetésre vonatkozó védõi kérelmeket és a bizonyítási indítványok többségét végzésében elutasította. Két indítványnak azonban helyt adott: az egyik egy videofelvétel megtekintésére, a másik a besenyszögi rablással kapcsolatos nyomozati iratok beszerzésére irányult.

Az ügyész a tárgyaláson közölte, úgy értesült, hogy a büntetõügy koronatanújának számító F.-né Ny. Éva ellen hamis tanúzás miatt folyik nyomozás, és ennek az iratainak a beszerzését indítványozta.

A másodfokú büntetõper a két elõbb említett nyomozati dokumentum beszerzése után, az ügyész perbeszédével, majd a védõbeszédekkel, illetve a felszólalásokkal folytatódhat.

Az ügyben várhatóan május 8-án hirdetnek határozatot.

A másodfokú büntetõper elsõ tárgyalási napja nagyfokú sajtóérdeklõdés mellett zajlott. A vádlottakra a büntetés-végrehajtás maszkos munkatársai vigyáztak.

Az eljárás adatai szerint Kiss Árpád, a testvére, Kiss István és Petõ Zsolt 2008-2009-ben kilenc helyszínen hajtott végre fegyveres támadást romák otthonai ellen. A bûncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyermek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Csontos István a két utolsó támadásban vett részt sofõrként.

A három vádlott terhére rótta a bíróság a besenyszögi fegyverrablást is, ahol a késõbbi támadásokhoz szereztek fegyvereket. Ott egy mindeddig ismeretlen ember is közremûködött gépkocsivezetõként, ezért az elsõfokú ítélet kihirdetése után újra nyomozást rendeltek el.

Az elkövetõk 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán hajtottak végre támadásokat. A kislétai és a tiszalöki bûncselekménynek egy-egy, a nagycsécsinek és a tatárszentgyörgyinek két-két halálos áldozata volt.