Lázár János elmondta, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelõ alap létrehozásáról szóló, kedden elfogadott törvény értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást. Legkésõbb, tehát, ennek kezdõ idõpontjáig felállnak a kormányablakokban az ügyfélpontok – ezen már dolgoznak a kormánymegbízottak – mondta.

Mind a 23 megyei jogú város kormányablakaiban, Budapesten pedig a kerületi kijelölt kormányablakokban fogadják majd az ügyfeleket – tette hozzá.

A kedden elfogadott törvénnyel kapcsolatban Lázár János elmondta: létrejön a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja, amely – a Befektetõvédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Ezzel a korábbi 32 500 Quaestor-ügyfél 99,5 százalékát kártalanítják, és kevesebb mint 100 olyan ügyfél van, aki 30 millió forint feletti összegben fektetett be a Quaestorba.

Az önkormányzatokról Lázár János elmondta: a fedezet nélküli Quaestor-kötvényeket vásároló települési önkormányzatok megsértették az önkormányzati gazdálkodásról szóló szabályokat, és kockáztatták a választópolgárok pénzét; a kormány ezzel a témával jövõ heti ülésén foglalkozik majd. Lázár János szavai szerint három brókercégnél 22 önkormányzat több mint 10 milliárd forinttal “ragadt benn”.

A miniszter kitért arra is: meg kell vizsgálni, milyen brókercsoportokkal állt szerzõdéses viszonyban a kormányzat. “Érdekes példákat talál az ember” – fogalmazott, és példaként említette, hogy Medgyessy Péter idején a Földmûvelésügyi Minisztérium mintegy 6 milliárd forintot “kockáztatott brókercégeknél”, a Miniszterelnök Hivatal pedig brókercégeknél Gyurcsány Ferenc idején mintegy 4 milliárd forintot kockáztatott, a Bajnai-kormány idején pedig 35 milliárd forintot tartott brókercégeknél.

Lázár János hozzátette: Gyurcsány Ferenc 2004-ben a Quaestor tulajdonában álló cégnek sportminiszterként 900 millió forint “baráti támogatást juttatott”.

A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) több vizsgálatot is folytatott ezekben az ügyekben: 2010-ben a kormányváltás után az MFB-nél egy belsõ vizsgálat volt minden olyan hitelre vonatkozóan, amely ismert és ismeretlen kockázatokat tartalmazott, és jó néhány ügyben büntetõ feljelentés vagy további vizsgálat következett – fejtette ki a miniszter.

Kitért arra is, hogy a gyõri ETO Park ügyében megszakította – nem pedig megszüntette – a vizsgálatot a Kormányzati Ellenõrzési Hivatal (Kehi), és az MFB-t arra kérték, hogy a szerzõdési feltételeket módosítsák, amit a bank meg is tett. Majd amikor az ETO Park már nem törlesztette a felvett hitelt, akkor újabb vizsgálatot rendeltek el; ez a 2008-as újabb hitelt tette vizsgálat tárgyává, és ott olyan kockázatokat talált – például nem volt fenntartható az üzleti terv -, amely miatt a Kehi elnöke idén tavasszal büntetõ feljelentést tett hûtlen kezelés alapos gyanúja miatt.