Magyarországon a bárányhimlõ a leggyakoribb bejelentett fertõzõ betegség, amelyen az esetek többségében az óvodáskor végéig átesnek a gyerekek. A kiütéseket, viszketést és lázat okozó fertõzést egy rendkívül ragályos vírus okozza, amely cseppfertõzéssel terjed. Mivel nem lehet tudni, hogy kinél alakulnak ki szövõdmények, fontos a betegség megelõzése, ezért a háziorvosok a védõoltást javasolják.

Egy családon belül a második, illetve harmadik családtag bárányhimlõ fertõzése rendszerint súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart. A bárányhimlõ általában önmagától gyógyul, ezért gondolja úgy sok szülõ, hogy inkább nem adatja be a védõoltást.

A bárányhimlõ azonban néha súlyos szövõdményeket okoz, és akár kórházi kezeléssel is járhat. A szakemberek szerint tévhit, hogy nem kell védõoltás.

Dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke a Kossuth Rádió Napközben címû mûsorában arról beszélt, hogy a bárányhimlõ elleni alapoltás ma már két oltásból áll, s két hónap különbséggel adják be. A két oltás után alakul ki a stabil védettség, így súlyosabb lefolyású fertõzés nem fordul elõ. Az elsõ oltás javasolt idõpontja a 15 hónapos kor, amikor a kanyaró és a mumpsz oltást is megkapják a gyerekek.

Azoknak, akik korábban csak egy oltást kaptak, s nem estek át komolyabb bárányhimlõn, mindenképpen javasolt a második oltás beadása is, hívta fel a figyelmet Dr. Póta György.

Az egyesület elnöke elmondta azt is, hogy folyamatosan követik az oltottak szervezetében az ellenanyagok szintjét. Ma azért mondják azt az orvosok, hogy húsz éves védettség a garantált, mert ennyi ideje van forgalomban az oltás. Ha kiderül, hogy egy idõ után nem biztosított a védettség, tájékoztatni fogják a lakosságot, hogy meg kell ismételni az oltást.

Az oltások beadatása mellett szól az is, hogy ez a közösségbe járás alapfeltétele. A szülõnek ugyan joga van dönteni a saját gyermeke sorsáról, de nincs joga dönteni más gyermekének a sorsa felõl. Az orvosi szakma „potyautasoknak” hívja azokat, akik azért nem oltatják be a gyermeküket, mert a többiek ezt majd úgyis megteszik, s így nem lesz kitõl elkapni a fertõzõ betegséget. A világban jelenleg is több olyan gócpont van, amely bizonyítja, ha sokan kezdenek el így gondolkodni, akkor az átoltottak száma átlép egy kritikus határt, s újra megjelennek a járványok.