2019. szeptember 22. Vasárnap, Móric.
 
Nem fertõz, mégis járványForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-04-26 09:01:58
Több százezerre tehetõ a szívelégtelenségben és szívritmuszavarban szenvedõk száma hazánkban. A gyógymódokat tekintik át április 24-én az egyetemen.

- Szívelégtelenségrõl akkor beszélünk, amikor a szívizom összehúzó erejének csökkenése miatt a bal kamra nem tud megfelelõen összehúzódni, így a szív nem tudja ellátni azt a feladatát, hogy a szövetek megfelelõ vérellátását és a keringést biztosítsa. Ezt szisztolés szívelégtelenségnek nevezzük. Az elmúlt néhány évben figyeltek fel a szívelégtelenség egy másik mechanizmusára, amikor viszont a szív elernyedõ funkciójával van baj, ennek neve diasztolés szívelégtelenség. Az e betegségben szenvedõk száma több százezerre becsülhetõ, ezért a szívelégtelenséget és a szívritmuszavart – bár nem fertõzõek – kardiovaszkuláris járványnak is hívják gyakoriságuk miatt – mondja Csanádi Zoltán, a Debreceni Egyetem Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikájának egyetemi docense.

Míg ez elernyedési zavarra jelenleg nincs speciális gyógyszeres kezelés, addig az összehúzódási zavart régóta ismeri az orvostudomány, és számos medicina áll rendelkezésre a betegek állapotának javítására. Ilyen a vízhajtó, amely a nem megfelelõ keringés révén felgyülemlett folyadékot távolítja el például a tüdõbõl, a hasüregbõl vagy az alsó végtagokból.

- A leggyakoribb jelek a fizikai terhelhetõség csökkenése, a fáradékonyság, a fulladásos panasz és az ödémásodó, “vizesedõ” láb. Elõrehaladottabb stádiumban akár már nyugalmi állapotban is jelentkezhetnek ezek a kellemetlen tünetek, nem csak terhelésre. A szívelégtelenség gyakori oka a koszorúér-betegség, sokszor infarktus után veszíti el a szívizom az összehúzódás képességét. Sajnos a betegség nem csak az idõseket érinti – magyarázza a doktor.

A terápiás lehetõségekrõl szólva a kardiológus hozzáteszi: specifikus mûtéti megoldás nincs a szívelégtelenség kezelésére, ám gyógyszerekkel, például bétablokkolókkal és mûszerbeültetéssel a folyamat lassítható. Mintegy két évtizede van lehetõség hazánkban arra a mûtétre, amely során egy kisméretû defibrillátort ültetnek be a beteg mellkasába, amivel az életveszélyes kamrai ritmuszavarok és a hirtelen szívhalál megelõzhetõ.
Illusztráció: AFP ©

A debreceni Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán évente mintegy száz ilyen operációt végeznek. A mûszeres mûtéti kezelés másik módja a reszinkronizációs pacemaker, ami a szívizom mûködését teszi hatékonyabbá, gazdaságosabbá, jelentõsen javítva a beteg életminõségét és funkcionális állapotát. Ebbõl Debrecenben közel 200-at ültetnek be évente.

- A szívelégtelenség progresszív betegség, vagyis az idõ elõrehaladtával rosszabbodik, ám ennek üteme gyógyszerekkel lassítható. A legsúlyosabb, a fent említett terápiákra nem reagáló esetekben a szívátültetés jelenthet megoldást. Tavaly hazánkban 55 beteg életét sikerült ezzel megmenteni, ami Magyarországon az eddigi legtöbb, és nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét – ismerteti a szakember.

Csanádi doktor a szívritmuszavar egyik gyakori formájáról, a pitvarfibrillációról is szólt. Ilyenkor a szív nem ritmusosan húzódik össze, ezért szabálytalan pulzus tapintható. Ez különösen az idõsek betegsége, mivel az életkor elõrehaladtával nõ az elõfordulás gyakorisága. A pitvarfibrilláció jelentõs stroke-rizikó, ez áll az agyi érkatasztrófák ötödének hátterében. A szívelégtelenség és a szívritmuszavar gyakori oka az alkohol, a dohányzás, az elhízás, de a genetikus hajlam is fontos.

Szívelégtelenség és ritmuszavarok címmel rendeznek tudományos ülést április 24-én, pénteken 14 órától a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Elméleti Tömb tantermében (Debrecen, Nagyerdei krt. 98.). A tanácskozáson a szívelégtelenség kezelésében érintett szakterületek képviselõi lesznek jelen a mentõsöktõl, az alap- és a sürgõsségi ellátásban dolgozó orvosokon át a kardiológusokig.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!