2022. május 20. Péntek, Bernát, Felícia.
 
Brókerbotrány – ÁSZ-ellenõrzést kér a kormány a befektetõ önkormányzatoknálForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-04-26 11:15:07
Soron kívüli törvényességi ellenõrzést kér az Állami Számvevõszéktõl (ÁSZ) a kormány azoknál az önkormányzatoknál, amelyek befektettek brókercégeknél – közölte a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János arról is beszámolt, hogy április végéig kapja meg a Költségvetési Tanács a jövõ évi büdzsé fõszámait.

Lázár János közölte: 24 olyan önkormányzat volt, amely befektetett a Quaestornál, a Buda-Cashnél, illetve a Hungária Értékpapír Zrt.-nél. Közülük a legtöbbet, körülbelül 3,5 milliárd forintot Százhalombatta kockáztatta – mondta.

A kabinet kérése az – közölte a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter -, hogy az ÁSZ folytasson le soron kívüli törvényességi ellenõrzést ezeknél az önkormányzatoknál, vizsgálja meg, e helyhatóságok milyen körülmények között helyeztek el pénzeket brókercégeknél.

A karcagi Kun-Mediátor-ügyet kérdésre szimpla bûncselekménynek minõsítette, utalva arra, hogy a szervezet engedély nélkül végzett pénzügyi tevékenységet.

A tájékoztatón téma volt a paksi bõvítéssel kapcsolatos nukleárisfûtõanyag-szállítási szerzõdés is. Ezzel kapcsolatban Lázár János azt mondta: a Magyarország, Oroszország és az Európai Unió között létrejött szerzõdés mérföldkõnek tekinthetõ elõrelépés az olcsó áram érdekében tett kormányzati erõfeszítések között.

Szerinte a brüsszeli hozzájárulás bizonyíték arra, hogy az Európai Bizottságnak nem az a kérdés, épülnek-e új atomerõmûblokkok Pakson, hanem az, hogy ezek hogyan valósulnak meg.

Lázár János arról is tájékozatott: a kormány rövidesen dönt arról, mely külföldi menedzsereket hívja Paks 1, azaz a jelenlegi erõmû élére. Azt ígérte, legalább egy háromtagú nemzetközi menedzsercsoport érkezik majd Paksra. Hozzátette továbbá, hogy a kormány még májusban dönt arról is, Nagy Sándor távozása után ki vezeti majd a Paks 2 vállalatot, azaz az új blokkokkal foglalkozó céget. Ebben az esetben is felmerül nyugat-európai szakértõk bevonása – jegyezte meg a miniszter.

A kormány által elsõ körben szintén szerdán tárgyalt jövõ évi költségvetés tervezetével kapcsolatban a Miniszterelnökség vezetõje közölte: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter április 30-ig bocsátja a Költségvetési Tanács rendelkezésére a 2016-os büdzsé tervezett fõszámait.

Lázár János megerõsítette, hogy május 13-ig benyújtják a parlamentnek a költségvetési elõterjesztést. Szerinte az év végi országgyûlési elfogadással szemben az év közepére elõrehozott költségvetési szavazás erõsíti az átláthatóságot, kiszámíthatóbb költségvetési környezetet biztosít.

A költségvetési tervekkel kapcsolatban kiemelte az szja-csökkentést, a sertés tõkehús áfájának csökkentését és a kétgyermekes családok adókedvezményének emelését.

A Miniszterelnökséget érintõ költségvetési ügyekkel kapcsolatban megemlítette, hogy 2016. július 1-jével legkevesebb 30 százalékos béremelést kapnak a területi közigazgatásban dolgozók összesen 25 milliárd forintos nagyságrendben. Az állami illetékek, díjak tervezett csökkentésének pontos tartalmáról pedig társadalmi konzultáció megindítását javasolja Lázár János, aki ezt a lépést közigazgatási rezsicsökkentésként jellemezte.

Kérdésre beszélt arról is, hogy a távközlési adó mértékén nem kívánnak változtatni, a bankadó mértéke azonban lépcsõzetesen csökkenni fog. Ezzel együtt arra kérik a bankszektort, hogy növelje a hitelezést – tette hozzá.

Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány áttekintette az uniós fejlesztési ügyeket. Kifejtette, hogy Magyarország 2007 és 2014 között 8200 milliárd forint uniós forrásban részesült, ennek több mint 60 százalékát azután fizették ki, hogy megszûnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, és a Miniszterelnökség felügyelete alá kerültek a projektek. Magyarország a források 81 százalékát már lehívta, megelõzve ezzel egyebek mellett Csehországot, Romániát és Szlovákiát – mondta a tárcavezetõ, aki azt is leszögezte: egyetlen euró veszteség sem éri az országot.

Az egyes fejlesztési források felfüggesztésével összefüggésbe pedig azt fejtette ki, hogy az a ciklusra biztosított keret kevesebb mint 2 százalékát érinti. A mintegy 43 ezer vállalkozási szerzõdésbõl az unió 53-at vizsgált, és 19 programnál tapasztalt szabálytalanságot.

A tájékoztatón újságírói kérdésként felmerült az is, hogy az Európai Bizottság trösztellenes eljárást indított a Gazprom ellen. Lázár János ezzel kapcsolatban azt mondta: nem zárja ki annak lehetõségét, hogy a Gazprom visszaélt erõfölényével, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország jelenleg ki van szolgáltatva az orosz gáznak, amelynek alternatívája az elmúlt években nem épült ki.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!