Gulyás Gergely, az Országgyûlés fideszes alelnöke kiemelte: a szerzõi jog és a könyv csütörtöki világnapjával, valamint a szellemi tulajdon április 26-ai világnapjával összességében az emberi szellemet ünnepelik. Mint mondta, a szellemi tulajdon világnapja által érintett összes terület rendkívül fontos; a technológia nélkül a mindennapok ma már „kártyavárként omlanának össze”, mûvészet nélkül pedig sokkal kevésbé lenne érthetõ a világ. A gazdaság növekedése az innovációra és a kreativitásra épül – hangsúlyozta, hozzátéve: talán még sosem volt olyan nagy az emberi alkotókészség és a szellemi tulajdon szerepe, mint a mai globális, tudásalapú, információs társadalomban.

A felhalmozott technológiai tudás védelme érdemben tud hozzájárulni a gazdaság fellendítéséhez, csakúgy, mint „a szerzõi jogok hathatós, de a felhasználhatóságot is szem elõtt tartó védelme” a kreatív iparágakéhoz – mondta.

Berke Barna, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttmûködésért felelõs államtitkára közölte: a szellemi tulajdon mindazon a területeken hangsúlyosan jelen van, “amelyek emberi mivoltunkat fémjelzik”. Hozzátette: az innováció egyre inkább piaci sikerekkel, gazdasági eredményekkel párosul.

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke azt hangsúlyozta: intézményük elsõdleges feladatának a szellemi termékek statikus oltalmát és dinamikus védelmét tartja, az utóbbira példaként említette a zenei termékek védelmét, amelynek során folyamatosan a kor kihívásaihoz kell igazodni. Fontosnak nevezte, hogy célcsoportjaik – az egyetemistáktól a vállalkozókig – éljenek az általuk kínált lehetõségekkel. Mint mondta, ha ez minél nagyobb arányban megtörténik, az gazdasági sikerként jelenik meg.

Jesper Kongstad, az Európai Szabadalmi Szervezet igazgatótanácsának elnöke kiemelte a szellemi tulajdon közös európai védelmének fontosságát, különösen a kis és közepes államok, valamint a piacra frissen belépõk számára.

Az együttmûködésben megvalósuló védelem elengedhetetlen az európai gazdaság versenyképességéhez, annak növekedéséhez – mondta.

Az eseményen átadták az SZTNH elnöke által 2000-ben alapított Milleniumi díjakat. Az indoklás szerint a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központját a haladó hagyomány jegyében mûvelt, sokoldalú mezõgazdasági innovációs munkásságáért ismertek el. Az S’39 Hybrid Design Manufacture alkotói csoport – amely jelenleg egyebek mellett a Széll Kálmán téren felállítandó órán dolgozik – az intelligens technológiákon nyugvó, természetvédõ és urbánus élményforrást teremtõ sikereiért kapta a díjat. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárat „a test békéje érdekében küzdõ orvosi hivatás folyamatosan gyarapodó szellemi és lelki örökségét egyetemes és magyar dimenziókban tudatosító, több mint fél évszázados mûködéséért” ismerték el. A Snétberger Zenei Tehetség Központ esetében pedig azt a munkát díjazták, amely igazolja az alapító Snétberger Ferenc gitármûvész tehetséges roma fiatalok sorsát is alakítani képes életelvét: a zene felemel.

Az ENSZ-hez tartozó Szellemi Tulajdon Világszervezete 2000-ben döntött arról, hogy április 26-án a világ társadalmi fejlõdéséhez és haladásához meghatározó módon hozzájáruló mûszaki alkotók és mûvészek munkásságának és eredményei védelmének szentelt világnappá nyilvánítja.