A Bács-Kiskun Megyei Kórház Általános Sebészeti Osztályán, miközben az ágyszám csökkent, 9 év alatt 42 százalékkal nõtt a betegforgalom, illetve másfélszeresével nõtt az ágyforgó (egy ágyon egy hónap alatt hány beteg fordul meg), a korszerû, rövidebb kórházi ellátással járó sebészeti módszerek elterjedésének köszönhetõen. Pusztán az adatokból is kikövetkeztethetõ, hogy a minõségi kórházi ápolást ennyi beteg esetén, ilyen jelentõs fluktuáció mellett egyre nehezebb nyújtani – hangsúlyozta Pap-Szekeres Anita, a kecskeméti intézmény ápolási igazgatója azon a szakmai programon, melyet a Magyar Kórházszövetség XVII. kongresszusán tartottak csütörtökön a Kölcsey Központban.

24 óra sem elég

Mint arra a szakember rámutatott, ma Magyarországon egy nappali mûszakos ápolóra 27,3 beteg jut. – Gondoljunk bele, amikor a családban csak egy beteg van, ahhoz, hogy kielégítsük minden igényét (lázmérés, mosdóba kísérés, etetés, gyógyszer beadás) leköt egy embert. Ha az elõbb említett tényezõket figyelembe vesszük, a minõségi ápolás 24 órájába sem fér bele az ápolóknak – fûzte hozzá Pap-Szekeres Anita, aki nyugat-európai ellenpéldát is ismertetett. Svédországban egy ápolóra legfeljebb 6 beteg juthat. Ha ez a feltétel nem biztosított, ágyakat, akár kórtermet zárolnak. A biztonságos betegellátás érdekében nem vállalják a nagyobb létszámot.

– Úgy vélem, Magyarországon minden páciens ugyanazt a minõséget szeretné megkövetelni, amit évekkel ezelõtt megszokott, de a változó körülmények miatt ezt szinte lehetetlen biztosítani – jegyezte meg a szakember.

Pap-Szekeres Anita szerint országos szinten égetõ szükség lenne több ápolóra, hiszen mindamellett, hogy a munkában rendívül leterheltek, a szabadidejük sincs biztosítva. – Ha csak a mi intézményünket vesszük alapul, ha az ápolók közül lebetegszik valaki, egy fõnek továbbképzésre kell mennie, egy ember pedig szabadságon van, akkor sajnos megtörténhet, hogy a szabadságon lévõ kollégát vissza kell hívnom, aki így viszont nem, vagy csak alig tudja kipihenni magát – világított rá az ápolási igazgató.

A szakember tapasztalatai szerint az ápolási hivatás egyre kevésbé kecsegtetõ a fiatalok számára, illetve gondot jelent az is, hogy sokan inkább külföldön próbálnak szerencsét. – Egy kolléga említette korábban egy szakmai fórumon azt az adatot, hogy pár év múlva az ápolók 50 százaléka várhatóan nyugdíjba fog menni. Ha ez így lesz, ki fog ott maradni a betegek mellett, hogy ápolja a kórházban? – tette fel a kérdést Pap-Szekeres Anita.