2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Csernobil, a katasztrófaelhárítóktól a katasztrófaturistáigForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-04-28 07:50:17
Ma 29 éve, hogy felrobbant a csernobili atomerõmû negyedik reaktora.

A csernobili atomerõmû betonszarkofágja rövid idõn belül összeomlik, az oldalán egyre nagyobb rések, lyukak alakulnak ki, ezért sürgõs, hogy elkészüljön az új fedél – nyilatkozta a BBC-nek nemrégiben Lenar Sagidulin, annak a projektnek a vezetõje, akik a két év múlva elkészülõ szarkofágért felelnek. Mint mondta, a balesetet követõ hónapokban ugyan a reaktor köré egy betonból és acélból álló szarkofágot építettek, de ennek már lassan harminc éve. Úgy véli, amíg nem készül el az új kupola, addig nem vagyunk biztonságban.
Mindig voltak rések

Dr. Dajkó Gábor, az Atomki sugárvédelmi szolgálatvezetõje arról tájékoztatta a Naplót, a szarkofág elkészítésének idején is tudott volt, hogy az nem tökéletes, de az akkori feltételek mellett nem tudtak jobbat készíteni. – Akkor is elõfordultak rajta rések, repedések, viszont az ezeken kiáramló por a környezetet szennyezi, hozzánk nem jut el, az új szarkofág pedig még tovább csökkentheti a bent lévõ, hosszú felezési idejû radioaktív anyagok kiáramlását – magyarázta a szakember. Dr. Dajkó Gábor hozzátette, ugyan a Csernobilban is alkalmazott, RBMK 1000- típusú reaktorokkal felszerelt atomerõmûvek nem a legbiztonságosabbak, az ukrajnai baleseten kívül más tragédia ezidáig nem történt, azt pedig emberi mulasztás okozta. A világon mindössze három országban építettek ilyen típusú atomerõmûveket, Oroszországban, Ukrajnában és Litvániában. Napjainkban már csak 11 RBMK-típusú atomerõmû mûködik, ezek mindegyike Oroszországban található.
Idáig nem ért

A sugárvédelmi szolgálatvezetõ szerint ha a baleset után nem építettek volna idõben védõburkolatot, akkor jóval több radioaktív anyag kerül a környezetbe, esetleg egy újabb robbanás is kialakulhatott volna. – Magyarország szerencsés helyzetben volt, mivel a kialakult áramlás miatt a radioaktív anyag nagy része Észak és Dél fele is elkerülte az országot, így bár megnõtt az aktivitás, nem olyan jelentõs mértékben, mint a környezõ országokban. Kelet-Magyarország még ennél is szerencsésebb, itt mérték a legalacsonyabb aktivitást – jegyezte meg az Atomki munkatársa.
Ebéd az erõmûnél

A 29 évvel ezelõtti baleset helyszíne a katasztrófaturisták egyik úti célja, viszont Dajkó Gábor szerint értelmetlenek ezek az utak. Mindemellett megjegyezte, megfelelõ felszereléssel, kellõen rövid idõre, megfelelõ távolságra és folyamatos ellenõrzés mellett biztosan megközelíthetõ az erõmû.

Egy Dunántúli utazási irodánál érdeklõdve, amely az interneten hirdeti a nem mindennapi kirándulást, megtudtuk, 15-20 fõ (csak 18 éven felüliek) jelentkezése esetén indítják el az utat, amely az iroda szerint teljesen biztonságos. Mint mondták, a körülbelül 40 ezer forintba kerülõ egynapos túra – ezen felül a repülõjegy és a kijevi szállás ára – évente mindössze egy, maximum két alkalommal indul, legtöbben pedig férfiak vesznek részt rajta.

Az utazás szervezõje elmondta, három éve indítanak utakat Csernobilba, de az Ukrajnában zajló konfliktusok miatt az utóbbi idõben kevesebb az érdeklõdõ. Kiemelte, az utazáson résztvevõk ellátogatnak Pripjatyba, megnézik az úgynevezett „vörös erdõt” és az erõmû közelében tartanak pihenõt, ahol elfogyasztják a felszolgált ebédet, ami garantált minõségû. Mielõtt visszakérdezhettem volna még egyszer, valóban biztonságos-e oda utaznom, a telefonban megerõsítette a férfihang: teljesen biztonságos. Valóban? Ki tudja.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!