Nesztinger Péter a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva elmondta azt is, hogy 2014-ben 21,5 millió napot hiányoztak munkahelyükrõl a magyar dolgozók. Egy uniós felmérés szerint a keresõképtelen napok 50-60 százaléka a munkahelyi stresszel magyarázható. A fõosztályvezetõ szerint fõként az ipari termelés fokozódásával megjelenõ atipikus foglalkoztatási formák, valamint a pszichoszociális kockázatok (stresszorok) erõsödése teremt egyre több feladatot a munkavédelemben. Balogh Katalin, az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) Nemzeti Fókuszpont vezetõje ismertette, hogy a munkahelyeken nem megfelelõen, illetve egyáltalán nem kezelt munkahelyi stressz termelékenységi kiesést okoz, az Európai Unióban évente 136 milliárd euró, ezen belül Magyarországon mintegy 440 milliárd forint vész el.

Vizsgálataik szerint az európai szervezeteknek csupán 30 százaléka alkalmaz eljárásokat a pszichoszociális kockázatok kezelésére, a munkáltatók gyakran nehezebbnek tartják ezen kockázatok kezelését, mint a hagyományos munkavédelmi problémák megoldását. Az ügynökség több mint egy éve indította el “Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt” kampányát, amellyel arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkával kapcsolatos stressz szervezeti kérdés, amelynek megoldása a munkáltatók és a munkavállalók közös érdeke – mondta Balogh Katalin.

Modori László, az NGM munkaerõpiacért felelõs helyettes államtitkára arra mutatott rá, hogy a munkavédelem és a munkahelyi stressz megfelelõ kezelése versenyképességi tényezõ is. Leszögezte: az értékteremtõ munka a gazdaság mûködésének alapja, nélkülözhetetlen a gyermekvállaláshoz, fontos a létbiztonság megteremtéséhez, ezt azonban csak az egészséget nem veszélyeztetõ körülmények között lehet végezni.