A kutató szerdai, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint az április 16. és 23. között elvégzett reprezentatív felmérés eredménye szerint a kormánypártok szavazótábora a januári 24 százalék után, áprilisban 23 százalék volt, a pártválasztók körben 41-rõl 38 százalékra csökkent.

A második legerõsebb párt továbbra is a Jobbik, amelynek tábora a teljes népességen belül 12 százalékról 14 százalékra, a pártválasztók körében pedig 21-rõl 24 százalékra nõtt január és április között.

Ugyanekkor az MSZP támogatottsága szinte változatlan maradt: a teljes népesség körében 11 után 10 százalékon állnak, míg a pártválasztók között 19-rõl 17 százalékra változott szimpatizánsaik aránya.

A Demokratikus Koalíció a teljes népességen belül januárban 6 százalékot, áprilisban 5 százalékot kapott, a pártválasztók körében 10 százalék után 9 százalékon áll. Az LMP mindkét hónapban 3 százalékos a teljes népesség és 5 százalékos a pártválasztók körében, míg az Együtt valamint a PM egyaránt 1-1 százalékot vonz mindkét választói csoportban.

A teljes választókorú népesség 40 százaléka nem tud vagy nem akar pártszimpátiával kapcsolatban válaszolni.

A kutatásban kitértek arra is, hogy a parlamenti választást követõ elsõ felméréshez, vagyis 2014 májusához képest jelentõs változások zajlottak le mind a kormánypártok és az ellenzék viszonylatában, mind pedig az ellenzéken belül. A Fidesz-KDNP tábora körülbelül harmadával csökkent, miközben 28 százalékról 34 százalékra nõtt az ellenzéki pártok együttes támogatottsága, ezen belül a Jobbik és a DK erõsödött.