A KSH népesedési és szociális védelmi statisztikai fõosztályának kutatója a 2014-es európai lakossági egészségfelmérés magyar eredményeirõl számolt be. A második alkalommal végzett felmérés alapja egy az EU tagállamaiban kötelezõen bevezetett kérdõív, amelynek segítségével összehasonlítható adatok nyerhetõk az emberek egészségi állapotáról, az egészségügyi ellátórendszer igénybevételérõl.

A kutatásból kiderült, hogy Magyarországon jelentõs azoknak az aránya, akik valamilyen betegséggel küzdenek, krónikus betegségrõl a magyarok 55 százaléka számolt be. Kiemelkedõ a magas vérnyomás (31 százalék), valamint más szív- és érrendszeri betegségek, a mozgásszervi betegségek – különösen a hát- és gerincfájás (21 százalék), az ízületi kopás (17 százalék) – és az anyagcsere-betegségek (például cukorbetegség: 8 százalék) gyakorisága. A mentális betegségek is nagy terhet jelentenek, például a krónikus depresszió a lakosság 4 százalékát érinti.

A lakosság majdnem fele elégedett a fogai állapotával, bár 60 százalék azoknak az aránya, akiknek van hiányzó foguk fogpótlás nélkül, és a felnõtt lakosság csaknem harmadának van kezeletlen szuvas, lyukas foga.

A betegség nem mindig jelent korlátozottságot a mindennapi életben, de a lakosság 9,2 százaléka súlyosan, míg 20 százaléka mérsékelten korlátozottnak vallotta magát. Látási nehézségekkel küzd a felnõtt népesség fele, a hallásproblémák elõfordulása 7-8 százalék körüli, a lakosság 18-20 százalékának pedig mozgásproblémája van. A 65 évesek és annál idõsebbek körében gyakran már az önellátással kapcsolatos tevékenységek is gondot okoznak.
A felmérésben a lakosság jelentõs része arról számolt be, hogy rendszeresen jár szûrõvizsgálatokra, ellenõrizteti a vérnyomását, a vércukor- és a koleszterinszintjét. A nõk 60 százaléka vett már részt mammográfiás vizsgálaton, 84 százaléka méhnyakrákszûrési célú citológiai vizsgálaton.

A lakosság egészségi állapotát kedvezõtlenül befolyásoló tényezõk között az egészségtelen életmód jelentõs csoportot érint. Bár elvi szinten a megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy saját maga is felelõs az egészségéért, a lakosság csaknem harmada (29 százalék) dohányzik, 5,4 százaléka önbevallás alapján is nagyivónak minõsíthetõ, 67 százaléka nem sportol. A túlsúlyos-elhízottak közé tartozik a felnõtt lakosság 54 százaléka, a középkorú férfiaknak pedig a 71 százaléka.
A népesség 90-95 százalékának a felmérést megelõzõ 12 hónapon belül legalább egyszer szüksége volt egészségügyi ellátásra, de az esetek 13 százalékában a szükségesnél késõbb jutott hozzá vagy esetleg meg sem kapta azt különbözõ okok, például a lakóhelyétõl való nagy távolság miatt.

Az egészségügyi ellátásokkal a túlnyomó többség elégedett, a vizsgált ellátási típusok mindegyikét a közepesnél jobbra értékelték, és a legtöbben a háziorvosukkal voltak elégedettek.

Németh Zsolt, a KSH társadalomstatisztikai elnökhelyettese a sajtótájékoztatón elmondta: fontos beszélni az egészségrõl, hiszen az emberek szubjektív jóllétük szempontjából az egészséget tartják a legfontosabbnak.

A mostani felmérés keretében több mint 9 ezer embert kerestek fel, vagyis nagy mintából származnak a most ismertetett adatok – közölte. Hozzátette: a legutóbb 2009-ben végeztek hasonló felmérést, azóta jelentõsen átalakították a kérdõívet.