Domokos László a 28 állami és 2 egyházi felsõoktatási intézményt érintõ, azonos program alapján megvalósuló ellenõrzések megállapításait összegezve kiemelte: visszatérõ és sorozatos hiányosságokat tapasztaltak a belsõ kontrollrendszerek területén, ami növekvõ korrupciós veszélyeztetettséget és az azt mérsékelni képes vezetõi döntések elmaradását mutatja.

Kitért arra is, hogy a pénzügyi egyensúly több intézménynél nem volt biztosított és jelentõs szabálytalanságokat találtak a vagyongazdálkodás területén. Az intézmények felénél megsértették a közbeszerzési elõírásokat, a hallgatói költségtérítéseket sokszor nem az államkincstárnál vezetett számlán kezelték. Általános hiányosság, hogy a térítési díjakat nem alapozták meg önköltségszámítással.

Az ÁSZ 40 jelzést küldött az illetékes hatóságoknak és ennek következtében 13 büntetõeljárás indult – közölte.

Domokos László kitért arra is, hogy a feltárt szabálytalanságok mértéke felveti a vezetõi felelõsség kérdését, és az ÁSZ 22 intézmény esetében 33 javaslatot tett az illetékes miniszternek a rektorok munkajogi felelõsségének kivizsgálására. Csupán hat állami felsõoktatási intézményt (a Budapesti Gazdasági Fõiskola, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Kecskeméti Fõiskola, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pannon Egyetem) nem érintett ilyen javaslat. 18 intézménynél 31 olyan javaslatot tettek, amelyek munkajogi felelõsség kivizsgálására vonatkoztak. 12 intézménynél közbeszerzési jogorvoslati eljárást kezdeményeztek, s összesen kilencnél jogsértést állapított meg és szabott ki bírságot a Közbeszerzési Döntõbizottság 23,2 millió forint értékben.

Hiányosságokat tapasztaltak az ágazati irányítás és ellenõrzés területén is, és megállapították, hogy a minisztériumi fenntartói feladatokat részben látták el, a gazdálkodás ellenõrzését hiányosan végezték el, s voltak hiányosságok a vezetõi kinevezések és értékelések területén is.

Jelezte: a 28 állami intézménybõl a Budapesti Gazdasági Fõiskola, az ELTE, a Károly Róbert Fõiskola, a Nyugat-magyarországi Egyetem és a Pannon Egyetem volt az, ahol nem kellett hatósághoz fordulni.

Domokos László szólt a sajtóhírekben megjelenõ bónusz-rendszerszerrõl is, szerinte ez alapvetõen hibás gyakorlat, mert nem az elért teljesítménytõl és a rendszeres értékeléstõl teszi függõvé a juttatási rendszert. Példaként említette, volt olyan rektor, aki többmilliós fizetést kapott, de eközben az intézmény számára kimondottan elõnytelen és kockázatos PPP-szerzõdést kötött, de elõfordult a közbeszerzési elõírások sorozatos megsértése is.

Az ÁSZ elnöke azon meggyõzõdésének adott hangot, hogy a felnövekvõ generációkat oktató felsõoktatási intézményeknek mintaadó, példaértékû szervezeteknek kell lenniük. Össztársadalmi érdek, hogy szabályosan mûködjenek, szabályszerûen használják fel a rájuk bízott közpénzeket.

Jelezte: javaslataikat eljuttatták a felsõoktatási törvényt kidolgozó Emminek is. Kérdésre elmondta: a felügyeleti jogkört meg kell erõsíteni, a szenátusok nem töltötték be szerepüket, a 2013 elõtti rendszer fenntarthatatlan volt. A rektorok bár évente jelentettek, de sokszor nem valós adatokat. A nulla-tolerancia, ami elfogadható a területen – rögzítette az elnök.

Hozzátette: az elmúlt hónapokban a kancellárok különös érdeklõdést mutattak a jelentéseik iránt.

Közlése szerint május 15-én szakmai szemináriumot is szerveznek a felsõoktatási ágazat részvételével, ahol az összefoglaló elemzésüket nyilvánosságra hozzák.

Kisgergely István felügyeleti vezetõ ismertette az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem vizsgálatát, amelynél a fenntartói feladatot ellátó tárcát is górcsõ alá vették. Mint elmondta: egyik szenátus sem értékelte a rektor vezetõi tevékenységét, a testületek a felsõoktatási törvényben elõírt feladataikat nem szabályosan, vagy határidõn túl látták el. A PTE-nek egyik évben sem volt vagyongazdálkodási terve. A gazdálkodási jogkörök gyakorlása többségében szabálytalan volt, a térítési díjakat nem alapozták meg önköltségszámítással, s az intézmények megsértették a közbeszerzési elõírásokat. Pécsett 8,2 milliárdos beszerzések ügyben 79 eljárás indult, s 16,2 milliós közbeszerzési bírságot szabott ki az illetékes hatóság.

Szatmári János projektvezetõ arról számolt be, 2014-ben negyedik alkalommal mérték fel a szervezeti integritást. Tavaly már 23 intézmény kapcsolódott be a folyamatba, s többi között megállapították: a korrupciós veszélyeztetettséget növelõ tényezõk szintje kiugróan magas volt. Fontos tényezõnek nevezte még, hogy minden felsõoktatási intézmény részesült uniós támogatásban, részt vett közbeszerzési eljárás elõkészítésében. Kitért arra: erõsíteni kell a kontrollt az etikai szabályzatok területén, a külsõ panaszkezelõ-rendszert. Fontos kérdés az is, szabályozza-e az intézmény ajándékok, utaztatás, meghívások elfogadását.