Idén az enyhe tél miatt várható, hogy az õzsuták a megszokottnál korábban hozzák világra gidáikat, és a következõ napokban, hetekben a természetben könnyen találkozhatnak velük a kirándulók.

Nagyon fontos tudni: attól, hogy az õzgida egyedül van, egyáltalán nincs szó elárvult kicsinyekrõl! Ha gidát találunk, semmiképp se érjünk hozzá, sõt lehetõleg ne is közelítsük meg, mert ezzel lassú éhhalálra ítéljük! Az õzgidát a suta akkor hagyja egyedül – fekteti el –, ha veszélyt érez vagy táplálkozik. A gida ilyenkor ösztönösen meglapul, próbál beleolvadni környezetébe. Mivel nem menekül, sokan gondolhatják, hogy az állat beteg, vagy csak a házi kedvenceknél megszokott módon megsimogatják. Ilyenkor azonban a gidán és környezetén rajta marad az ember szaga, ezért az anyja már nem fogja elfogadni, szoptatni. Az elhagyott állat így lassan és gyötrelmesen fog éhen pusztulni, ha ugyan nem találják meg elõbb a ragadozók.

Ha valaki olyan helyen talál gidát, ahol véleménye szerint veszélyben lehet, akkor az adott területen vadgazdálkodásra jogosult szervezetet (vadásztársaságot) kell értesíteni. Ennek hivatásos vadásza szakemberként megfelelõen fog tudni gondoskodni a gida sorsáról.
Lelõhetik a kutyákat

Ezekben a hetekben más ragadozók mellett a kóbor és az elkószált ebek is fenyegetik a gidákat, amelyeket elpusztítva komoly kárt okozhatnak az õzállományban. A vad védelme érdekében a vadászok akár le is lõhetik a vadat ûzõ kutyát.
Az õzsuták általában május közepétõl június közepéig ellenek, de idén már április második felében láttak gidákat az ország több, egymástól távol esõ pontján is. A suták 10 hónapos vemhesség után hozzák világra utódaikat, általában kettõt, de kedvezõ élõhelyeken nagyritkán 3-4-et is. A gidák 10-12 napos korukban már követik anyjukat, amelyik nyár végéig, szeptember elejéig még rendszeresen szoptatja õket.