A törvény szerint a 30 millió forintot meg nem haladó összegû követeléseket tõkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni.  A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának (QKKA) létrejöttét, amely – a Befektetés-védelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Az indoklás szerint ez feltételezhetõen lényegesen nagyobb arány, mint amihez az ügyfelek egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban reálisan juthatnának. A QKKA várhatóan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) áthidaló kölcsönével fogja tevékenységét megkezdeni, melynek mértéke igazodik majd a kárrendezés összegéhez.

Az alap forrásait kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel biztosítja. Kötvényt legfeljebb 10 éves futamidõre bocsáthat ki, kölcsönt pedig hitelintézettõl vehet fel legfeljebb 10 éves vagy a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) maximum 3 hónapos futamidõre. A kötvénykibocsátásra és az MNB-hitelre állami kezességvállalás vonatkozik.

Az alap a Beva tagjaitól visszafizetési kötelezettséggel elõleget igényelhet hiteltörlesztésre, saját forrásainak kiegészítéséhez, aminek megfizetésére a Beva-tagok a tavaly a Beva felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában kötelesek.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a kártalanítási alap záró beszámolója után az alapba elõleget befizetõk által megelõlegezett, de az éves visszafizetésekbõl meg nem térült követeléseinek adóból történõ levonásáról külön törvény szól majd.

A Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-nél tevékenykedõ felügyeleti biztos adatai szerint 32 ezren vannak a Quaestor-kötvényesek, akár fiktív, akár valós kötvény van követelésük mögött.