Az államtitkárság tájékoztatása szerint az elsõ feladat A modern magyar irodalom története címû, tanároknak, diákoknak, érdeklõdõ olvasóknak szánt Grendel Lajos szöveg volt, amelyhez 12 feladat tartozott. Ezek a közölt tények, adatok visszakeresésére, a könyv címzettjeire, a szerzõi gondolatmenet megértésére vonatkoztak, s a bevezetõ közvetlen, személyes, egyúttal a tudományos-népszerûsítõ igényt is kifejezõ stílusára kérdeztek rá. A vizsgázó végül állást is foglalhatott, ajánlaná-e elolvasásra Grendel Lajos fiataloknak is szánt mûvét.

A második részben 60 pontért (20 a tartalom, 20 a szerkesztés, 20 a nyelvi megformálás) három feladat közül egyet kellett megoldaniuk a vizsgázóknak három órában. Az érvelési feladatban – Seneca antik római filozófus mûveibõl vett idézete kapcsán – a vizsgázó “Az idõ a miénk” címmel fejthette ki hétköznapi tapasztalataira, olvasmányaira is hivatkozó, a Seneca szövegbõl vett megállapítással egyetértõ vagy azt vitató véleményét; érveiben, példáiban utalva az idõhöz való viszonyunkra is.

Az egy mû értelmezése feladat Bodor Ádám Állatkert címû elbeszélésének vizsgálatát tartalmazta. A megadott szempont a hétköznapi életképben ábrázolt emberi kapcsolatok groteszk megjelenítésére, a családtagok viselkedésének értelmezésére, az elbeszélõi hang stílusára vonatkozott.

Az összehasonlító elemzésben Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai címû alkotásának összevetése szerepelt, a szemlélõdõ, tûnõdõ lelkiállapot beszédhelyzetének középpontba állításával. A feladatban kérték a képalkotás, a költõi gondolatmenet, a szerkesztésmód sajátosságainak feltárását is.

Az emelt szintû írásbeli érettségi négy órában négyféle feladatot tûzött ki a vizsgaleírásnak megfelelõen, és a diákoknak mind a négy feladatot meg kellett oldaniuk. A 40 pontot érõ nyelvi-irodalmi mûveltségi feladatsor kiinduló szövege A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája címû kötet elõszava volt. A 11 feladat – a szöveg megértésén és egyes állításainak önálló, kreatív értelmezésén, sõt megvitatásán túl – nyelvi (stilisztikai, retorikai, grammatikai) és irodalmi, átfogó kulturális ismereteket várt el (ilyen az elõszóban felvetett kérdésekhez kapcsolódó versrészletek alapján a szerzõk azonosítása, a könyvnyomtatás és a digitális közlés jelentõségének kifejtése).

Az egy mû értelmezése feladat (25 pont) Lator László Régi fénykép címû alkotásának elemzése volt. A vers egy kép sajátos leírása; az értelmezési szempont a látvány versbeli megjelenítésének feltárását kérte. A Reflektálás egy jelenségre nevû feladatban (20 pont) a vizsgázók az irodalom nagyjainak magánéletérõl, szerelmi kapcsolatairól, házasságairól szóló mûvek népszerûségének lehetséges okairól érvelhettek, és az e témához tartozó tények, kérdések ismeretterjesztõ vagy akár oktatási célú felhasználása kapcsán fejthették ki véleményüket. A feladatot felvezetõ szöveg a Madách Színház Én, József Attila/József Attila szerelmei címû színlapjáról idézett összefoglaló volt. A Gyakorlati írásbeliség feladat (15 pont) témája annak kifejtése egy hozzászólásban, miért érdemes elmenni lakásszínházba mint új, a megszokottól eltérõ színházi térbe, vagy miért tartózkodnánk e mûfajtól.

Az írásbeli vizsgán mindkét szinten összesen maximum 100 pontot lehet elérni. Ebbõl helyesírási hibákért legfeljebb 15 pont veszíthetõ.

A köznevelési államtitkárság tájékoztatása szerint magyar nyelv és irodalom tárgyból középszinten 1174 helyszínen 77 975 vizsgázó, emelt szinten 50 helyszínen 1904 vizsgázó tett érettségit. Magyar mint idegen nyelvbõl középszinten 55 helyszínen 113 diák érettségizett, ebbõl csak középszinten lehetett vizsgázni.

Az írásbelik kedden reggel a matematika vizsgákkal folytatódnak.