Az irodalomról szóló könyvek világába vezetett az idei középszintû magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi elsõ része, a 40 pontos, 60 perces szövegértési feladatsor Grendel Lajos mûvén keresztül – közölte a nap folyamán a köznevelési államtitkárság. Az ezt követõ szövegalkotási feladatnál egy Seneca-idézet, Bodor Ádám Állatkert címû elbeszélése és Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összehasonlítása szerepelt.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke írásos elemzésében az elsõ feladatot értékelve rámutatott: a szövegválasztás kiváló, bár nem támadhatatlan. Grendel Lajos szlovákiai magyar regényíró modern magyar irodalomtörténetének bevezetõje egyszerre lendületes, élvezetes olvasmány, ugyanakkor komoly odafigyelést igénylõ tudományos írás.

Így a szövegértési feladat nem álfeladat. Egy kicsit talán “a védhetõnél nagyobb elõnyt biztosít” a szövegben is említett “szakmabelieknek”, az irodalomtudományban járatosabb diákoknak – fogalmazott Arató László, hozzátéve: egy nem irodalomról szóló szöveg még szerencsésebb lett volna.

Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy a kitûnõ regényíró izgalmas és a modern magyar irodalomban való eligazodást segítõ, de nem kellõképpen ismert irodalomtörténeti munkájára hívja fel a figyelmet.

Kitért arra is, hogy a kapcsolódó feladatok sokfélék voltak, többféle megértési részképességet mértek. Ugyanakkor a 60 perc sokaknak nem volt elég minden feladat megoldására. Ehhez a szöveg a terjedelme is hozzájárult – jegyezte meg az elnök.

Erõsen vitathatónak nevezte a legelsõ feladatot, amely indításnak túlbonyolított és nem egészen szerencsés fogalomhasználata miatt nem elég könnyû, a vizsgázót elbizonytalaníthatja.

Arató László a szövegalkotási feladatokról kiemelte: mindhárom feladat színvonalas, kellõ nehézségi fokú, ugyanakkor megoldható. Ezúttal – s nem elõször – a novellaelemzés jóval nehezebb, mint az összehasonlító verselemzés – jegyezte meg Arató László, aki hozzátette: a diákok azonban többnyire automatikusan a novellát választják. Egyet lehet érteni a feladatkészítõk törekvésével, hogy könnyebb verseket és nehezebb novellákat adnak – fejtette ki az elnök, megjegyezve: érdemes lenne a tanároknak figyelmeztetni a diákokat, hogy nem mindig az a legegyszerûbb, amirõl azt hiszik.

“Az idõ a miénk!” címû feladat igen jó, mert végre – szemben sok év hasonló feladataival – valóban lehet a választott szöveg alapgondolatai, állításai mellett vagy ellen érvelni. Seneca határozott álláspontja arról, hogy nem az idõnk kevés, hanem csak rosszul használjuk, rosszul sáfárkodunk vele, olyasmi, amire valóban lehet reagálni – állapította meg. Az érvelés megszokott “elirodalmiasításával” azonban az egyesület ezúttal sem ért egyet. Az érvelés logikáját megtöri, erõltetett és nehéz feladat az érettségizõ számára, hogy 3-4 irodalmi példával kell alátámasztania álláspontját. Sem az esetleg elõhúzható Csehov-drámák, Arany- vagy József Attila-versek, sem az érvelés koherenciája nem jár jól a feladat kétfele tartásától – jelezte.

Bodor Ádám Állatkert címû novellájának elemzése nehéz feladat elé állítja az értelmezõt. A talányos, groteszk elbeszélés titkait nem könnyû felfejteni – mutatott rá Arató László, aki szerint a választás ennek ellenére helyeselhetõ, éppen azért, mivel a szöveg maga kívánja meg, szinte megköveteli az értelmezést, a gondolkozást. A megadott szempontok viszont jobban is segíthették volna ezt a munkát. A novella talányosságára, a titokzatos elõreutalásokra, az információadagolásra és- visszatartásra vagy az emberi és az állati viszonyára vonatkozó kérdések, szempontok jelentõsen megkönnyítették volna a kemény dió feltörését – írta.

Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai címû alkotásának összehasonlító elemzésével kapcsolatban az elnök kiemelte, a szövegalkotási feladatok közül ez volt a legkönnyebb. Az ég hanyatt fekve bámulása, a természet sajátos testhelyzetbõl való szemlélete mint jelenetkeret, szóláshelyzet valóban kínálja magát az összevetésre. A háború motívuma is összeköti a két verset, ugyanakkor a kétféle képalkotás, a Jékely-versbõl hiányzó allegorikusság jól megragadható különbséget jelent – mutatott rá Arató László.