2019. november 18. Hétfő, Jenő.
 
Érettségi – A diákok szerint kevés volt az idõ a szövegértési feladatra, többségük novellát elemzettForrás: haon.hu
Utolsó módosítás: 2015-05-05 11:19:16
A diákok szerint kevés volt az idõ a hétfõi magyar nyelv és irodalom középszintû írásbeli érettségi vizsga szövegértési feladatára, a szövegalkotási részbõl pedig legtöbben a novellaelemzést választották – errõl számoltak be középiskolai vezetõk az MTI-nek.

A magyar nyelv és irodalom középszintû írásbelijére 240 percet adtak, a szövegértési feladatlapra 60, a szövegalkotásira 180 perc állt rendelkezésre.

A szövegértési feladat A modern magyar irodalom története címû Grendel Lajos-szöveg volt, amelyhez tizenkét feladat tartozott – tájékoztatott a köznevelési államtitkárság. Ezek tények, adatok visszakeresésére, a könyv címzettjeire, a szerzõi gondolatmenet megértésére vonatkoztak és a bevezetõ stílusára kérdeztek rá. A második részben három feladat közül egyet kellett megoldani. Érvelésként – Seneca antik római filozófus idézetéhez kapcsolódva – a vizsgázó Az idõ a miénk címmel fejthette ki véleményét. Az egy mû értelmezése feladat Bodor Ádám Állatkert címû elbeszélésének vizsgálata volt. Összehasonlító elemzésként Tóth Árpád Elégia egy rekettyebokorhoz és Jékely Zoltán Az ég játékai címû alkotásának összevetése szerepelt.

Miklósvölgyi Miklós, a Debreceni Egyetem Kossuth Gyakorló Gimnáziumának igazgatóhelyettese a diákok véleményét ismertetve az MTI-nek azt mondta: a szövegértéssel kapcsolatban a legtöbben az idõ rövidségére panaszkodtak, mivel sok volt a hosszabb kifejtést igénylõ feladat. A középszinten náluk érettségizõ 156 diák körében – az elsõd információk szerint – a novellaelemzés volt a legnépszerûbb, és szinte senki nem választotta az összehasonlító verselemzést.

A szegedi Hansági Ferenc Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Szakiskola és Szakközépiskola magyartanára, Gyuricza Zsolt az MTI-vel azt közölte: az idei érettségi szövegértés része a diákok egyöntetû válasza szerint az eddigieknél nehezebb volt, kevés volt az idõ és sok a feladat. A második feladatcsoportból, a szövegalkotásból a két vers elemzését kevésbé választották a fiatalok, a többség érvelt vagy novellát elemzett. Utóbbi népszerûségét az adhatja, hogy a középiskola negyedik évére már számos novellával találkoznak a diákok, így a feladat nem volt meglepetés. Összességében a szövegértést nehezebbnek ítélték a tavalyi feladatnál, míg a szövegalkotást átlagosnak tartották a diákok. Az iskolában csaknem hatvanan írták meg a magyar érettségit, középszinten.

A pécsi Leõwey Klára Gimnázium szaktanárai és diákjai nehéznek ítélték az idei középszintû magyar érettségi feladatokat. Zalay Szabolcs igazgató az MTI-nek azt mondta: mindhárom szövegalkotás az érettséginek rangot adó veretes, kemény feladat volt, büszke lehet magára, aki idén négyest vagy ötöst kap magyarból. Beszámolt arról, hogy Senecával kapcsolatban kettõs volt a tanárok és a diákok érzése, mert õ a klasszikus, magas mûveltséghez tartozik, az idõ azonban központi téma, “jókat lehet írni róla”. A novellaelemzést, mint “aduász feladatot” általában sokan választják, de most egy a fiatalok körében kevésbé ismert szerzõ, Bodor Ádám mûvét kellett elemezni, ami nem volt könnyû. Tóth Árpád és Jékely Zoltán egy-egy versének összevetésével kapcsolatban Zalay Szabolcs azt mondta: itt a nehézséget a szövegek hosszúsága és az okozta, hogy a gimnazisták sem Bodor Ádámról, sem Jékely Zoltánról nem tudnak túl sokat.

Kovács András, a soproni Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója szerint teljesíthetõ volt a magyar érettségi feladatsor, de annak a diáknak, aki maximálisan szeretett volna teljesíteni, “össze kellett szednie magát”. Az igazgató a diákok elmondása alapján arról tájékoztatott, hogy az érettségizõk fele az érvelést, másik részük fele-fele arányban a vers- és a novellaelemzést választotta. Hozzátette: néhány diák a szövegértési feladatrészre kevésnek találta a hatvan percet, ugyanakkor megkönnyítette a tanulók feladatát, hogy a szövegrész bekezdései meg voltak számozva és a számok zárójelben szerepeltek a kérdések mögött, így nem kellett a kétoldalas szöveget újra és újra elolvasniuk ahhoz, hogy megoldják a feladatot.

A sárospataki érettségizõk egyrészt könnyûnek, másrészt nem egészen értelmezhetõnek ítélték a magyar érettségi tételeket – mondta Nagy-Baló Csaba, a Sárospataki Református Kollégium gimnáziumának és általános iskolájának igazgatója az írásbeli vizsgáról kijövõ diákok véleményét összefoglalva az MTI-nek. Közölte: a diákok szerint a szövegértési feladatlap esetében a 60 perc kevésnek tûnt, és egyes helyeken nem volt egészen egyértelmû a feladat. Az összehasonlító elemzést mindössze hárman választották, míg a novella és az érvelés témakört fele-fele arányban. Az intézményben idén 85-en érettségiznek, közülük 46-an emelt szinten.

Magyar nyelv és irodalomból középszinten 1174 helyszínen 77 975, emelt szinten 50 helyszínen 1904 diák tett érettségi vizsgát – tájékoztatott a köznevelési államtitkárság.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!