Horváth Gusztáv (36) reggel hét tõl késõ délutánig ragasztja a hungarocellt. A tûzõ napon dolgozik, hó végén körülbelül 70 ezer forinttal gyarapítja a családi kasszát. Tamási Sándor (31) fél nyolckor érkezik a légkondicionált irodába, délután öt óra körül pedig befejezi a hitelügyintézést. Havonta 280 ezer forintot visz haza. Gusztáv az általános iskola után dolgozni ment. Sándor gimnáziumba, majd egyetemre járt, összesen 17 évig koptatta az iskolapadot.

Gusztáv és Sándor az élõ példa: a diplomába fektetett idõ, energia és pénz busásan megtérül. A Világgazdaság összeállítása szerint tavaly egy egyetemet végzett akár ötször annyit tehetett zsebre a munkájáért, mint az általános iskola után máris munkába állt segédmunkás.

– Természetesen a diplomások között is a felsõ vezetõk keresnek a legjobban, utánuk a pilóták és hajómérnökök, az értékpapír-kereskedõk, bírók, ügyészek vezetik a fizetési listát. Az elsõ tízben ott vannak a közgazdászok is – sorolta Busch Irén (47), az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fõosztályvezetõje.
Ám az sem mindegy, hol szerzi az ember a diplomát.

– A tömegszakokat végzettek között, mint például a közgazdászok, a cégek megnézik, melyik egyetemen, fõiskolán szerezték a papírt. Fontos azonban megjegyezni, hogy nemcsak diplomásokra, de jól képzett szakmunkásokra is szükség van, fõleg az építõ- és a feldolgozóiparban van belõlük hiány – figyelmeztetett a vezetõ.Évek óta halljuk, jogászból és kommunikációs szakemberbõl Dunát lehet rekeszteni. Mit érdemes akkor tanulni?

– Attól függ: aki közepes tanuló a középiskolában, az ne menjen egyetemre, tanuljon ki egy jó OKJ-s szakmát, fodrász, kozmetikus, informatikus, autószerelõ, mûszerész vagy asztalos, és hozzá egy-két nyelvet. Nagy eséllyel jól fog boldogulni. Aki fõiskolára, egyetemre készül, nézze meg, hova jelentkezik, és tartsa észben a külföldi intézményeket is. Én azt mondom, az informatikus, gépészmérnök, vegyészmérnök szakkal nem lehet melléfogni – tanácsolta Pintér Zsolt fejvadász, karriertanácsadó.